|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
|
Helyzetjelentés Romániáról
|
München, 1989. december 22. (SZER, Magyar híradó) - A mikrofonnál a soros szerkesztő, Kovács Kristóf. - Kedves hallgatóink, először is gratulálni szeretnék, és nemcsak azoknak, akik Erdélyben és másutt Romániában az életüket kockáztatva megdöntötték a rémuralmat, hanem magyaroknak, románoknak, mindenkinek, hiszen ez a mostani győzelem mindnyájunké, egész Kelet-Európáé. A magyar -56-é, a csehszlovák -68-é,a lengyel 1980-é és végül az egész kelet-európai 1989-é, ezé a napokon belül véget érő csodálatos évé, amelyre még sokáig emlékezni fogunk. És nemcsak azért, mert eltűnt a térképről minden diktatúrák legabsturdabbika és vele a lehetőség, hogy mindez velünk is megtörténhet, hanem azért is, mert a diktátorral - hadd merjem remélni - eltűnik egyik legundorítóbb hatalmi eszköze, a nemzetek, népek közötti ellentét szítása, az irredenta hőzöngés. Bukarest most azokat a pillanatokat éli át, amelyeket Budapest 1956 októberében. Az országba azonban továbbra is megdöbbentő gyilkosságokról érkeznek hírek. A harc még nem ért véget. A sarokba szorult Securitate védekezik. Temesvárról és Szebenből származik a hír, hogy megmérgezték az ivóvizet, maga a diktátor a legutolsó jelentések szerint szökésben van. A felelősség tehát óriási. A történtek után a román népet ugyanaz a tisztelet illeti meg, mint azokat, akik az idén Magyarországon, Lengyelországban, az NDK-ban és Bulgáriában és Csehszlovákiában kivívták szabadságukat. De sehol nem volt olyan kegyetlen s diktatúra, és sehol nem dolgozott olyan cinikus eszközökkel, mint éppen itt. A másutt vértelenül lezajlott csendes forradalom útjában itt halottak és gyilkosok állnak, a levegőben pedig a 24 évig őrjöngő terror megalázó, az embereket a románokra és magyarokra osztó emlékei.
1989. december 22., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|