|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
|
- Pongrácz Gergely hazaérkezett - 1. folyt.
|
- Én azt tudom mondani, hogy még mindig álmodom, még nem ébredtem fel. Még nem tudom elhinni azt, hogy igaz, hogy Budapesten vagyok. Én Magyarországra nem akartam jönni addig, ameddig nem jöhettem haza. Most úgy érzem, hogy hazajöttem. Ez a fogadás, amiben részesülök, ezt valóban hálásan köszönöm, tiszta szívemből. Nem nekem szól, hanem a bajtársaimnak szól és annak szól, akik valóban megérdemlik. És az ő nevükben köszönöm ezt a fogadtatást, és most látom, hogy másodszor győzött a forradalom. 33 és fél év után, de másodszor győzött a forradalom. A hősök azok ott vannak a 301-es parcellában és nagyon sokan vannak ott, akiknek még mindig nincsen fejfájuk, akik megérdemelnék a fejfát, sajnos még nem jött el az ideje, hogy megkapják, de eljön. Én hiszem, hogy eljön az ideje és meg fogják kapni. Azoknak szól ez, nem nekem. Azoknak szól, akik elestek, akik ott haltak meg mellettem és akik az életüket adták a hazájukért.
- Az "Isten hozott, parancsnok " kiáltásokkal üdvözölt Pongrácz Gergely március 26-ikáig marad Magyarországon, és ez idő alatt vidéki városokba is ellátogat majd. +++
1990. március 10., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|