|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
|
- Román-magyar viszony - 5. folyt.
|
A következő kérdésem az lenne mindhárom résztvevőhöz, érzésük szerint egyrészt van-e még Magyarországon és Erdélyben esetleg komoly igény arra, hogy bizonyos területi rendezés is történjék, Erdélyt érintő területi rendezés, másrészt, ha van ilyen elképzelés, ez önmagában valóban egy félig-meddig vagy teljesen fasisztra rendszer irredenta törekvéseit idézi-e vissza. Helmer Iván? - Hogy őszinte legyek, én nem tudok róla, hogy lenne ilyen érzés Erdélyben, de az nem azt jelenti, hogy nincs. Másrészt mindig is nagyon nehéz volt elképzelni egy földrajzi módját annak, hogy a románokat és a magyarokat erdélyben külön lehessen választani. Amit a Ceausescu-rezsim elért tényileg és nem szellemileg, az viszont az, hogy sokkal több román él most Erdélyben, mint élt húsz vagy negyven évvel ezelőtt. Tehát véleményem szerint mindig is úgyszólván lehetetlen volt ilyesmit elképzelni, most valószínűleg még annál is kevésbé elképzelhető. - Dr. Fülöp Mihály? - Amikor a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége önrendelkezésről beszél, akkor arra gondol, hogy a politikai, gazdasági és kulturális intézményeket, amelyekkel a romániai magyarság rendelkezett korábban, helyre kell állítani és nem többről van szó. Tehát ez az önrendelkezési jog gyakorlása. Egyébként maga az önrendelkezési elv nagyon demokratikus alapelv, és azt hiszem, hogy ebben mindenki egyetérthet. Ez semmiképpen nem jelenti azt az erdélyi magyarság részéről, hogy elszakadási törekvés lenne bennük. (folyt.)
1989. december 30., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|