|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
|
- Román-magyar viszony - 1. folyt.
|
Hazatérhetnek, haza akarnak-e térni a menekültek? Kielégíti-e az erdélyi és a magyarországi magyarság egészét az, ha az új román hatóság félreállítja a magyarok emberi, állampolgári jogait, jogos kulturális igényeit kielégítik? Van-e irredentizmus Magyarországon, van-e Erdélyben? Ezekről a kérdésekről fejti ki nézeteit a mai Kerekasztal- társaság. Budapestről dr. Fülöp Mihály, a külügyi intézet kelet-közép-európai osztályának vezetője, innen Londonból pedig Helmer Iván, az angol rádió román osztályának munkatársa, valamint Siklós István, a magyar osztály munkatársa. Mindenekelőtt talán kezdjük ezzel. A kérdésemmel elsőnek dr. Fülöp Mihályhoz fordulok: - A magyar külügyminiszter bukaresti látogatása annak jele-e, hogy a magyar kormány érzése szerint Románia túljutott a harcokon, a forradalom sikerrel járt, és az új vezetőség ura a helyzetnek? - A magyar külügyminiszter látogatása mindenképpen azt tanúsítja, hogy magyar részről megpróbáljuk megragadni azt a történelmi pillanatot, amit ez az egészen rendkívüli helyzet teremtett. A két nemzet, ahogy fogalmazott, végre kibékülhet, hiszen Romániában a Ceausescu-rendszer évtizedeken keresztül azzal próbálta fenntartani uralmát, hogy külső, egy esetleges magyar veszélyre hivatkozott. Most, amikor mindenki számára nyilvánvalóvá vált Tőkés László példája nyomán és különösen az utóbbi napokban, hogy milyen hatalmas jóindulatú segítség mutatkozott meg Magyarország részéről, ez az ősi félelemérzet, ez a veszélyérzet teljesen megszűnt román részről. (folyt.)
1989. december 30., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|