 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
 |
Interjú Bodor Pállal (II. rész)
|
-------------------------------
London, 1989. december 28. (BBC, Esti híradó) - Most budapesti
különtudósítónk, Szakonyi Péter beszélgetését hallják Bodor Pál
íróval - aki néhány éve Erdélyből költözött Budapestre. Mi lesz az
emigrált romániai írók sorsa? Hazatérnek?
- Nem akarom sem magunkat, sem magamat mentegetni - hiszen én is
az elmenekültek közé tartozom, és számtalanszor elmondottam már,
hogy van is lelkiismeretfordalásom ezért. De felhívnám a figyelmet
arra, hogy ennek az elmenekült értelmiségi csoportnak a romániai
magyarság - bár joggal tesz szemrehányást - ha tesz -, bizonyos
szellemi előnyöket is köszönhet.
Hiszen a romániai magyar kisebbségi sors, és a romániai magyar
zsarnokság tapasztalataival gazdagon, ez az értelmiségi réteg szabad
helyzetbe kerülve - Magyarországon, vagy nem Magyarországon -
megfogalmazhatott számos olyan gondolatot, és meghírdethetett számos
olyan gondolatot, amely otthon nem volt megfogalmazható, vagy nem
volt eljuttatható a magyar tömegekhez.
Van tehát valamilyen szellemi előnyünk is abból, hogy egy
csoport eljött. Azt is hozzá kell tennem, hogy nem minden területen
olyan nagyon jelentős számú ez a veszteség. A magyar színházi
életnek - tudjuk - hogy igen nagy volt a vesztesége, hiszen több
mint száz erdélyi magyar színész, rendező, díszlettervező, satöbbi
települt át főleg Magyarországra - író azonban már jóval kevesebb.
Az írók is - akik áttelepültek - továbbra is Erdélyben
gondolkodtak. Az áttelepült írók gyönyörű rögeszme-szerűen élték át
újra és újra a romániai helyzetet - ismét csak azt mondom: nem
mentegetőzni akarok, csak azt akarom mondani, hogy jó részük
igyekezett az erdélyi magyarság számára hasznos maradni, hasznos
lenni a száműzetésben vagy az elmenekültségben is. (folyt.)
1989. december 28., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|