|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
|
Négypárti sajtótájékoztató a népszavazásról (1. rész)
|
1989. november 23., csütörtök - A Fidesz, a Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége a hatalomkoncentráció nélküli, fokozatosan megvalósított békés átmenet híve. Ezért gondolják úgy, hogy a magyar választópolgárok először a szabad parlamentet válasszák meg, mert az a kollektív bölcsesség intézményeként sokkal inkább képes kivezetni a válságból az országot, mint egyetlen személy - hangsúlyozta Benyó Pál, az SZDP alelnöke a négy párt csütörtöki sajtótájékoztatóján a Kossuth Klubban. Hozzátette: egyebek között a fokozatos átmenet érdekében szorgalmazzák, hogy a választók négy igennel szavazzanak a vasárnapi népszavazáson.
Deutsch Tamás, a Fidesz választmányának tagja azt hangsúlyozta, hogy tulajdonképpen csak a négy igen mellett vannak érvek. Kiemelte: azt szeretnék, ha az állampolgárok valóban a köztársasági elnök megválasztásának időpontjára voksolnának. Nem igaz ugyanis - fűzte hozzá -, hogy az első kérdésre adott igennel a nép örökre megfosztaná magát az államfő közvetlen megválasztásától. Nincs akadálya annak, hogy az új országgyűlés módosítsa az alkotmányt, s a népet hatalmazza fel a köztársasági elnök megválasztására. Haraszti Miklós, az SZDSZ ügyvivője a népszavazás tisztaságát veszélyeztető szabálytalanságokról szólt. Törvényellenesnek minősítette, hogy az Országgyűlés magyarázattal látta el a népszavazási lapon szereplő kérdéseket. Mint mondta, ezzel valójában ellenpropagandát csomagoltak a magyarázószövegbe. Ugyancsak kifogásolta a kiírás rövid határidejét - a törvényben előírt 60 nap helyett 16 napra írta ki az Országgyűlés a referendumot -, hiszen ezzel a népszavazást előkészítő technikai apparátust gyakorlatilag megfosztották a felkészüléshez szükséges garanciális időtől. Nevezetesen, hogy megnyugtatóan korrigálhassa az előkészítés során előforrduló hibákat. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Kéry András, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal vezetője az ÁNH szerdai sajtóértekezletén elismerte: nagyon kevés idejük volt a felkészülésre, s a törvényben előírt két hónapot olyan minimális intervallumnak nevezte, amelyen alul nem tudják hibátlanul ellátni feladataikat. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 15:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Négypárti sajtótájékoztató a népszavazásról (2. rész)
|
Haraszti Miklós a továbbiakban elmondta: beláthatatlan mennyiségű százalékveszteséget okozhatnak a választók megjelenését tekintve a pontatlan listák. Utalt arra, hogy nagy mennyiségű kopogtatócédulát küldtek ki elhunyt, illetve külföldre távozott személyeknek. A XI. kerületben például száz ilyen népszavazási értesítőt sikerült összegyűjteni, márpedig az országban több mint 10 ezer választókerület van - fűzte hozzá. A ,,holt lelkeknek,, kikézbesített cédulák növelik azt a szavazólétszámot, amihez képest a 100 százalékos részvételt megszabják. A szabálytalanságokra utalva a résztvevőktől megkérdezték: elképzelhető-e, hogy a négy párt jogorvoslásért fordul, és utólag kéri a népszavazás érvénytelenítését. Deutsch Tamás erre válaszolva kifejtette: a helyzet elég bonyolult, hiszen nem tudni, hol lehet eljárást indítani, mivel az Alkotmánybíróság csak 1990. január 1-jétől kezdi meg tevékenységét. Jogi lépéseken azonban mindenképpen gondolkoznak. Úgy vélik ugyanis, hogy a referendum előkészítése során tapasztalt hiányosságok megmutatták: az új választási törvény egyes technikai és garanciális pontjai működésképtelenek. Ezért parlamenti képviselőik módosításokat kezdeményeznek a törvényben, hogy a szabad parlamenti választások idején hasonló előkészítési rendellenességek ne fordulhassanak elő. Vig Monika (Fidesz) a rádiót és a televíziót felügyelő bizottsággal kapcsolatos négypárti álláspontot ismertette. Elmondta, a Fidesz, az FKGP, az SZDP és az SZDSZ csatlakozik a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Nyilvánosság Klub nyilatkozatához. Elítélik a pártok képviselőiből álló felügyelő bizottság létrehozását. Nem biztos ugyanis - hangsúlyozta Vig Monika -, hogy ily módon szavatolható a sajtószabadság. Nem zárható ki, hogy a volt egypárti cenzúrát többpárti cenzúra váltja fel. Épp ezért a négy pártnak továbbra is az az álláspontja, hogy a tévét és a rádiót felügyelő bizottság pártoktól független, a szakmát képviselő, illetve köztiszteletben álló személyekből alakuljon. Elmondta továbbá: a fiatal demokraták, a szociáldemokraták és a szabad demokraták nem delegálnak tagot a bizottságba. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 15:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Négypárti sajtótájékoztató a népszavazásról (3. rész)
|
Böröcz István, a Független Kisgazdapárt alelnöke közölte: az FKGP megfigyelői státusban delegál ugyan tagot a bizottságba, ám őt azonnal visszahívja, ha a grémium olyan lépésre kényszerül - például az intézmények személyi és szervezeti ügyeibe való beleszólás -, amivel a Kisgazdapárt nem ért egyet. (MTI)
1989. november 23., csütörtök 15:54
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|