Rendszerváltás és az MTI

	Ceausescu követelése
-------------------- München, 1989. november 21. (SZER, Világhíradó) - Ceausescu román elnök és pártfőnök tegnapi hosszú beszédének az a része, amelyben a Hitler-Sztálin paktum utólagos érvénytelenítését követelte, alkalmasint senkit sem tévesztett meg. A kondukátor Szovjet-Moldáviával, az egykori Besszarábiával kapcsolatban azzal a Gorbacsovval fordult szembe, akinek nyersolaj- és földgázszállítmányai nélkül a lerongyolódott román gazdaság teljesen összeomlana. Ara-Kovács Attilát hallják Budapestről: Annak ellenére, hogy Ceausescu elnök hétfőn a román párt XIV. kongresszusán mondott beszédével nem érintette a korábbi spekulációkban már előre beharangozott szenzációkat, például a varsói paktumból való esetleges kilépést, sőt ellenkezőleg, nem mondható mégsem, hogy az expozé teljesen érdektelen lett volna. Megfigyelők fontos momentumként emelik ki azt az egy szem utalást, melyben a szónok a második világháború előestéjén megkötött Molotov-Ribbentrop, pontosabban Hitler-Sztálin paktum tényeit említette. Miért is fontos figyelnünk erre az újabb fejleményre? Helyesebb lenne e kérdést akként fölvetni, miért nem beszéltek Romániában eddig erről a paktumról. Nos, a válasz a témát ismerők előtt sohasem volt titok, ugyanis a két egykori totális diktatúra vezére egyebek mellett egykoron abban is megegyezett, hogy az 1920-at követően Romániához csatolt Besszarábiát visszaszolgáltassa a Szovjetuniónak, amelyik erre az ottani többségi román ajkú lakosság ellenkezése dacára stratégiai és nacionalista okokból igényt tartott. Besszarábia szovjet annektálása egyébként a paktumot követően meg is történt. (folyt.) 1989. november 21., kedd
Vissza »

	- Ceausescu követelése - 1. folyt.
A háború utáni román kormányok - és persze főképp a kommunista kormányok - kerültek minden alkalmat, hogy akárcsak fel is vessék Besszarábia hovatartozásának kérdését, vagy utalások formájában célozzanak az ott élő kétségkívül román etnikumú lakosság egyre romló helyzetére. Megkötötte kezüket nemcsak a Szovjetunióval fennálló függőségi viszony, de az is, hogy a nagyhatalmi területrendezések során Besszarábia kérdése minden esetben felvetette Erdély hovatartozásának problematikáját is. Most viszont épp az elmúlt hetek moldáviai, azaz besszarábiai megmozdulásai során épp ott, a kisinyovi tüntetéseken merült fel a követelés, hogy a területet csatolják Romániához. Nem lehet kétséges tehát, hogy a hagyományos és a mai romániai nacionalizmus immáron magáévá tesz, de legalábbis fontolgat irredenta elképzeléseket. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról a lehetőségről sem, hogy a Besszarábiára való célozgatásaival Ceausescu a pártkongresszuson is alkalmat próbált teremteni arra, hogy a számára olyannyira ellenszenves, mi több veszélyes mai moszkvai vezetés belső nemzetiségi problémáit gyarapítsa. Nem lehetne csodálkozni azon, ha Kisinyovban nemzeti biztatásként értékelnék Ceausescu szavait. +++ 1989. november 21., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »