 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
 |
Interjú Orbán Viktorral
|
-----------------------
London, 1989. november 18. (BBC, Késő esti panoráma) - A magyar
politikai élet egyik legaktívabb szervezete a Fidesz. Munkatársunk a
Fidesz egyik jelenleg Angliában tanuló kiemelkedő tagjával, Orbán
Viktorral beszélget.
Munkatársunk első kérdése az volt, hogy milyen háttérből
kerültek ki a Fidesz tagjai a Kádár-rezsim politikai kultúra nélküli
környezetében?
- Az egy furcsa dolog - egyébiránt -, merthogy én is egy olyan
családból jöttem, amely apolitikusnak volt mondható - tehát nem
foglalkozott sohasem politikával, inkább igyekezett azok között a
keretek között boldogulni, amelyek számára adottként, Istentől
adottként tűntek fel, és dolgoztak, tehát sosem politizáltak. Tehát
én nem egy ellenálló családból jöttem, sőt az ötvenes éveknek a
keservei is - bár minket is, mint az átlagpolgárok többségét, vagy
szinte mindegyikét - megérintették, de nem súlyosabban, mint
másokat. Tehát olyan kirívóan súlyos eseteink nincsenek nekünk az
ötvenes évekből. Tehát innentől nézve ez furcsa.
Az én politikai tudatosságomnak a megtalálása és kialakítása az
nyolcvanháromtól számítódik, amikor a Bibó István Szakkolégiumba -
akkor még csak jogász-szakkolégiumnak hívott intézményébe -
kerültem, illetve azt megalapítottuk -, az egyetemtől független
oktatási intézményt hozva így létre. És az ott eltöltött 3-4 év az,
ami alatt én egyrészt a politikai világlátásomat kialakíthattam,
másrészt pedig a politikában való részvételhez szükséges gyakorlati
képességeket - vitakultúra, érvek összeállítása, az ellenfél
gyengéinek megismerése, valamifajta logika szerint gondolkodás,
taktika kidolgozása -, ezeket én mind ott tanultam meg.
Nyolcvanháromtól nyolcvanhétig voltam tagja a kollégiumnak, az
az időszak volt, amikor nem nagy politikusokkal, de azért az
egyetemi hatóságokkal - a Kulturális-, vagy az Oktatási
Minisztériumnak az embereivel - állandóan meg kellett küzdeni a
saját oktatási intézményünk függetlensége és önállósága érdekében.
Tehát rengeteg konfliktust éltem meg ott. (folyt.)
1989. november 18., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Orbán Viktorral - 1. folyt.
|
Én ott diákvezető voltam, a választmánynak voltam tagja a
kollégiumban. Én mindent ott tanultam meg, amit ma tudok. Sokak
számára az egész Fidesz furcsa, hiszen amikor mi megjelentünk
egyszercsak nyolcvannyolc tavaszán, akkor lehet, egy csomó ember,
aki tudott beszélni, érvelni, volt egy logikája hogy miért csinálja
amit csinál, meg tudta védeni az álláspontját a rendőrökkel,
ügyészséggel, tömegkommunikációs hiénákkal szemben. És ez mindenkit
meglepett, pedig ez nem egy meglepő dolog, itt az egész Fidesznek a
forrásvidékét kell látnunk, ez pedig a
nyolcvankettő-nyolcvanháromtól nyolcvannyolcig terjedő szakasz,
amikor Budapesten elsősorban - de vidéken is - kialakultak a
szakkollégiumok és a különböző klubmozgalmak, amelyek horizontálisan
is kapcsolatot tartanak egymással.
Mi, akik ma a Fideszben vagyunk, és a Fideszben elsősorban
politizálunk, illetve az első generáció - legalábbis amely a Fideszt
csinálta és elsőként politizált benne - az mind ebből a közegből
jött. Most már van egy utánpótlás, ma már termelődnek újabb és újabb
emberek -, de akik kezdték az őskorban, azok mind ebből a közegből,
ebből politikai kultúrából és ebből a politikai múltból jöttek.
Tehát itt tanultuk meg a gyakorlati politizálást. Az eszméinket azt
meg a szamizdatokból javarészt.
Tehát mi ezekben kollégiumokban olyan embereket hallgathattunk
meg, akiket sehol máshol az országban nem lehetett, ellenzékieket
hallgattunk meg, a népi írók közül szilenciumra ítéltek is
előfordultak, de elsősorban az ellenzék szerepe itt a jelentős. Az ő
általuk kiadott szamizdatok - a Beszélőtől kezdve a különböző
könyveken át - azok voltak azok, ahonnan mi a politikai ismereinket,
tárgyilag - tehát azoknak a tárgyát: a tényeket - merítettük, és a
politizáláshoz szükséges képességeket pedig a szakkollégiumban folyó
politikai csatározások, diák-tanár-önkormányzat, az igazgató,
valamint egyetemi szakkollégium közötti csatározásokban sajátítottuk
el. (folyt.)
1989. november 18., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Orbán Viktorral - 2. folyt.
|
A szakkollégium, az már létezett régebben. Az első a Rajk László
Szakkollégium volt, az még a hetvenes évek elején alakult. Az
létezett már akkor, amikor mi megalakultunk, de az volt az egyetlen,
amelyik létezett.
Aztán a Jogász Szakkollégium is létezett már korábban, még a
budaőrsi kollégium épületében elszeparálódva néhány fiatal - akik
aztán később bennünket oktattak az egyetemen - de akiktől
politikailag nagyon távolra kerültünk ma már, mert ők egy óvatos és
mérsékelt reformer álláspontot vittek, nem pediglen ellenállók
voltak, mint amit mi hírdettünk.
Tehát ez korábban létezett, mi ebbe kellően belekerültünk,
találkoztunk ezekkel az akkor legradikálisabbaknak ismert emberekkel
- akik ma már nem azok nyilvánvalóan, de akkor még ők voltak a
legradikálisabbak. És velük találkoztunk, és akkor mi elkezdtünk
dolgozni a szakkollégiumban, és innentől kezdve csak egy történeti
véletlen, hogy volt egy lehetőség, hogy egy épületben, külön
költözzünk abból a kollégiumból, és így megteremtsük az akkori
diákellenállás egyik fellegvárát, a Jogász Szakkollégiumot.
Aztán elkezdtünk terjeszkedni szépen vidéken - erre volt egy
ideológia, hogy hogyan, hogy miért van szükség arra, hogy a
kollégiumokban a vidéki diákok ne csak lakjanak, hanem tanulhassanak
is. És akkor kezdtünk pénzeket felhajtani, és ez növekedett Debrecen
felé, Szombathely felé, Szeged felé - szóval ezek a független
diákkörök kezdték megtalálni a kapcsolatokat. Kialakult a
Klubtanács, a Műszaki Egyetembe belevonódott.
Szóval ez szép lassacskán egy ilyen nagy hálót font ki, és akkor
ebben a politikailag legaktívabbakra és legtehetségesebbekre - rá
lehetett mondani: azok - vagy a valóban leginkább készséget érzők,
érezők - voltak azok, akik aztán a Fideszbe így beleugrottak.
(folyt.)
1989. november 18., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Orbán Viktorral - 3. folyt.
|
- Nem egyedülálló. Az egész szakkollégium és klubmozgalom az,
ami egyedülálló jelenség volt az akkori Magyarországon, én annak
vagyok a terméke. Tehát én ott csináltam meg magam, és nem én vagyok
az egyetlen - ebben az értelemben -, hanem mondom, hogy a Fideszben
és még más szervezetekben is jónéhány vezéralak kötődött ezekhez a
mozgalmakhoz. Tehát én egy sajátos - ha úgy tetszik - fejlődésnek,
egy mikroközösség fejlődésének a végső produktuma vagyok.
- És ilyen szempontból van-e bármi jelentősége annak, hogy
milyen háttérből érkeztek oda emberek?
- A család szempontjából?
- Igen.
- Szerintem nincsen. Azért nincsen jelentősége, mert amikor ezek
a kollégiumok megszülettek, akkor nyilvánvaló volt a politikai cél,
tehát azt az egypártrendszerű politikai struktúrát kellett
lebontani. És ezeknek a kollégiumoknak és kluboknak a tevékenysége
is erre irányult.
A nyolcvan-nyolcvanegyes lengyelországi Szolidaritásnak az
ideológiája, (...) építése volt ez a fő kategória és ideológiai
vonal, amit vittünk, s ennek volt eredménye az, hogy próbáltunk úgy
terjeszkedni, tehát a társadalomnak minél szélesebb köreit
megszervezni és függetleníteni - ez volt az ideológia. És ebben az
értelemben mi egyek voltunk ebben a küzdelemben, a valami ellen való
küzdelemben. A különbségek ott kezdtek talán valamennyire
megmutatkozni, amikor most egy új helyzet van Magyarországon, és
mindenkinek most már, pozitív módon kell állítani valamit.
- Egy nyugati demokráciában élve az ember egyik legcsodálatosabb
életérzését az okozza, hogy a civil társadalom az mindenféle szinten
működik, hogy magánkezdeményezésre mindenféle téma vagy érdeklődés
köré lehet csoportot szervezni. Magyarországon a közelmúltig mintha
az egyik legszorítóbb dolog éppen az lett volna, hogy a hivatalos
politikai és állami életen kívül valahogy nem létezett semmilyen más
szinten komolyan szervezett - és akár az egész országra kiterjedő -
élet vagy mozgalom. (folyt.)
1989. november 18., szombat
|
Vissza »
|
|
- Interjú Orbán Viktorral - 4. folyt.
|
- Igen. Itt erre nagyon jó példa, az amit említettem
szakkollégiumi mozgalomként, ami egy sajátos képződmény volt, hiszen
egy ilyen szakkollégiumnak a mi elgondolásunk szerint is az
elsődleges feladata az volt, hogy oktasson embereket. Tehát nem
elsősorban az volt a feladata, hogy politikai kultúrát adjon - az
egy mellékes dolog volt -, hanem az, hogy szakmailag minél kíválóbb
embereket képezzen, tehát mondjuk az egyetemi oktatás hiányosságait
pótolja vagy korrigálja.
Ehhez képest a helyzetből fakadt az, hogy - mivel ez egy ilyen
sajátosan szabad kis közeg volt - ezért a politika is oda tódult,
minden oda tódult.
Tehát a politika az azért lett olyan erőteljesen hangsúlyos
ezekben a kollégiumokban: nem volt más terep, ahol szabadon lehetett
volna politizálni. Magyarországon most már van egy olyan folyamat,
ami kétirányú. Egyrészt a politikában nemcsak az állampolitika
létezik, hanem a többi szervezet is létezik országos szinten, tehát
lehet függetlenül politizálni. De van egy másik, még ennél is
üdvösebb jelenség: vagyis a politika kezd leválni az egyébként
hétköznapi civil élet minden más formájáról. Tehát: ha ma már valaki
filmklubbot akar létrehozni, annak már nincs politikai jelentősége,
vagy egyre kevésbé van - és remélem, hogy a folyamat vége az, hogy
nem is lesz. A Fidesz éppen azon van, hogy az állampolgárt kiűzni
ezekből a szvérákból. Most már egy színház megszűnése lassan nem
lesz politikai tett és politikai jelentőségű lépés, egy könyv
kiadása sem lesz az. Szóval kezdenek a dolgok a helyükre kerülni,
úgy, mint Nyugat-Európában vannak, és politikailag leválik a
társadalom más típusú élettevékenységeiről.
- Még a háború előtt az ilyenfajta értelmiségi erjedés gócpontja
mint hogyha a bölcsész-értelmiség lett volna -, és Ménesi út 11.,
vagyis a bölcsészkollégium.
- Igen. (folyt.)
1989. november 18., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Orbán Viktorral - 5. folyt.
|
- Szerintem van, de azért nem szoktam a jogászokat annyira
előtérbe állítani, mert a közgazdászoknak is volt egy ilyen
szerepük, tehát a Rajk Szakkollégiumnak - csak nekik egy kicsit
korábban.
A Bibó István Kollégium és a Jogász Szakkollégium azért
jelentős, mert a Fideszen keresztül kapta meg ezt a jelentőségét.
Mert ez a Kádár-féle diktatúrának az utolsó néhány évében nagy
jelentőségre tett szert az alkotmányjogi, a jogi érvelés. A
diktatúra meggyengült, most már ott nemcsak az erő feszült szembe
erővel, hanem ott már a civilkurázsit kihasználva - az eszünket -
sok dolgot el lehetett érni. Ehhez pedig az kellett, hogy jogilag
meg tudjuk védeni az álláspontunkat.
Tehát a Fidesz, a Jogász Szakkollégium is azért tudott úgy
működni, mert kiváló jogászaink voltak, akik akkor tanárképzős
diákként dolgoztak ebben a kollégiumban, s akik minden, a
függetlenségünket sértő támadást jogi érvekkel tudtak elhárítani.
Tehát ilyen értelemben itt a jogászságnak egy nagy szerepe volt.
A Fidesz megalakulása után az életbenmaradásunk nagyrészt azon
múlott, hogy a 3-4 hónapban, amikor szigorú repressziók voltak,
tudtunk-e, és hittünk-e abban hogy tudunk? És annak van eredménye,
hogy alkotmányjogi érveléssel védjük magunkat. És tudtunk. És ekkor
kezdett elharapódzni az, hogy itt az ember a jogaira kezdett
hivatkozni, leírt jogszabályokra, jogelvekre, tehát jogi érvelések
jöttek elő. Az egész addig tartott, amíg teljesen át nem törtük azt
a diktatúrát, ami Magyarországon létezett. És most már (...)
alakulhatnak szabadon pártok, most már jogi érvelésre kevesebb
szükség van. Van - de már nem olyan súlyponti, mint az elmúlt 2-3
évben volt. a jogászok ezért kerültek előtérbe. A Jogász Fórum is
egyébként ezért kaphatott súlyt és szerepet, mert a független
jogászi kurázsinak a szava és értéke megnőtt, hasznos társadalmi
tevékenységgé vált. +++
1989. november 18., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|