|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
|
- Fidesz akadémia - 1. folyt.
|
- Ez azt a címet viseli, hogy Hogyan veszett ki a társadalomból a szolidaritás? Fő problémája tulajdonképpen a szegénység lenne. Ez többféle megközelítésben. Szociológiai szempontból. Ezt Havas Gábor előadásában hallhattuk. Úgy hiszem, hogy talán most jobban számíthatunk arra, hogy valódi beszélgetés alakul ki a téma után, hiszen ez szorosan húsba vágó, nagyon aktuális. - A november 7-iki, kedd esti előadás témája tehát a szegénység volt. Felkért előadója pedig Havas Gábor szociológus, az 1977-ben létrehozott Szegényeket Támogató Alap, közismert nevén: SZETA egyik alapítója. Havas Gábor előadásában a kádárizmus jelenségét, az úgynevezett struktúrális szegénységet írta le. Azt a folyamatot, melynek során a téeszesítések nyomán a földjükről elűzöttek beáramlottak a betonmetropolisba, s ingázó, albérletező, munkásszállás, sufni-és pincelakó, betanított, vagy segédmunkaerő lett belőlül. Az extenzív iparosítás szükségletei szerint. Az érem másik oldala: elnéptelenedett, elöregedett falvak, melyekből elhúzódik a munkaalkalom, a téesz, a tanács. Nincs bolt, nincs út, nincs járda, az ivóvíz ihatatlan a nitráttól, az üresen maradt házakba pedig beköltöznek az elvándorlóknál is szegényebbek: a sokgyermekes, tanulatlan cigányok, akiknek már végképp nem jut munka. Mára szinte teljesen reménytelenné, visszafordíthatatlanná vált ez a folyamat. De hallgassuk meg erről a téma szakértőjét: Havas Gábort, a mai est előadóját arra kérem, hallgatóinknak röviden mondja el, amit az egyik borsodi faluban tapasztalt. (folyt.)
1989. november 12., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|