Rendszerváltás és az MTI

	Tanácskozás a határon túli magyarság helyzetéről (1. rész)
1989. november 9., csütörtök - A Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiumának a határon túli magyarság helyzetével foglalkozó albizottsága csütörtöki ülésén helyesléssel vette tudomásul a magyar kormánynak Tőkés László védelmében tett lépését. A testület fontosnak tartja, hogy a nemzetközi fórumokon a kormányzati és nem kormányzati szervezetek emeljék fel szavukat az erdélyi magyarságot ért sérelmekért, mert csak a nemzetközi nyilvánosság akadályozhatja meg a további atrocitásokat. A kérdéssel összefüggésben az ülésen nyomatékkal vetődött fel Doina Cornea és Tőkés László egyidejű jelölése a Béke Nobel-díjra - tájékoztatta a sajtó képviselőit Tabajdi Csaba, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárság vezetője az ülést követően. A testület tagjai a kisebbségi jogok nemzetközi szabályozásával kapcsolatban megállapították, hogy ezen a téren az elmúlt évtizedekben rendkívül kevés előrehaladás történt. Rámutattak: Magyarországnak a kisebbségi jogok nemzetközi jogi kodifikálásában jelentős kezdeményező szerepet kell játszania. Fontos annak felmérése, hogy e kérdés felvetéséhez milyenek a nemzetközi feltételek, s ahhoz miként viszonyulnak a nagyhatalmak és hazánk szomszédai. Sajnálattal állapíthatták meg, hogy Európában még mindig a legérzékenyebb politikai kérdés a nemzeti és etikai kisebbségek problémája. Magyarország jövőre kívánja megrendezni az európai kisebbségek nemzetközi konferenciáját, s a magyar diplomácia már megtette az első, tapogatódzó lépéseket. Rokonszenv, udvarias fenntartás, a konferencia céljának megkérdőjelezése és nyílt elutasítása egyaránt tapasztalható. Több ország kormánya jelezte viszont, hogy a rendezvény, a helsinki konferencia ad hoc utóeseménye, sajátos informáló fórum lehet. A konferenciát hazánk több lépcsőben rendezné meg: elsőként egy szűk körű tudományos szimpóziumnak adna otthont, majd májusban a nemzetiségi kérdés jogi vonatkozásaiban jártas szakemberek gyűlnének össze konferenciára. Tabajdi Csaba hangoztatta: nem propagandisztikus fórumot kívánnak létrehozni az amúgyis indulatokkal telített kérdéskörben, hanem amennyire lehet, érzelmektől mentesen, szakszerűen elemezni a problémát. A májusi konferencia fogadtatásától is függ, hogy mikor és hogyan vonhatók be a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselői a későbbi munkába. (folyt.köv.) 1989. november 9., csütörtök 18:26
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Tanácskozás a határon túli magyarság helyzetéről (2. rész)
A bizottság ezután áttekintette, mit tehetnek a nemzeti intézmények a határokon túl élő magyarság műveltségi szintjének megtartásáért, emeléséért. E kérdés oly szerteágazó, hogy arra november végén ismét visszatérnek. A testület fontosnak tartja, hogy a magyar tv adások a Kárpát-medencében mindenütt vehetők legyenek műhold segítségével. Szorgalmazták azt is, hogy a rádió növelje adásidejét a szomszédos országok nyelvein, s részletesebb lapszemle készüljön. A határon túli magyarság évfordulóihoz kapcsolódó feladatokat áttekintve a bizottság azon a véleményen volt, hogy a jelentős rendezvényeken rendszeressé kell tenni a magyar politikai részvételt, illetve gondoskodni kell e nemzetrészek kiemelkedő személyiségeinek hazai kitüntetéseiről, elismeréseiről. Tabajdi Csaba végezetül elmondta: az ülésen újólag megerősítették, hogy sem a hazai nemzetiségek, sem a határokon túli magyarság ügye nem lehet pártvillongások, választási szavazatszerzések függvénye. E téren érzékelhető a versenyfutás a pártok között, de akárhogy is formálódik a koalíció: nem alakulhat ki kisebbségellenes hangulat. A nemzeti és etnikai kisebbségek jó része érzékeli ezt a veszélyt, ezért is kérik közvetlen képviseletüket a Parlamentben. (MTI) 1989. november 9., csütörtök 18:29
Vissza »