|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
|
- Vass László interjú - 1. folyt.
|
- Na most ezt az alkalmat kihasználták: azok az NDK-állampolgárok is, akik Magyarországon, vagy Budapesten a nyugatnémet követség körül táboroznak mostmár hosszú idő óta - nagyon sokan, tudtommal több mint 200-an az első hullámban átmentek Ausztriába. Ez könnyebbséget jelent, vagy esetleg valamilyen nemzetközi problémát Magyarországnak, illetve nekünk? - Valószínűleg nem könnyíti a helyzetünket - nem könnyíti a helyzetét azoknak sem, akik a Német Szövetségi Köztársaság és az NDK részéről ezeknek a dolgoknak a megoldásán fáradoznak. Én két dolgot leszögezhetek. Az egyik az, hogy itt folytatjuk a határzár fölszámolását. Nem fogunk olyan műszaki zárakat létesíteni, amibe a nyuszik fönnakadnak, amikor átszaladnak egyik országból a másikba. Ugyanígy nem fog a magyar határőrség olyan parancsot kapni, hogy ami mozog, arra lőjön -, ez is biztos. Természetesen semmilyen módon nem szeretnénk mégcsak azt a hiedelmet sem kelteni, hogy a magyar határt nem őrizzük, és a magyar határ az olyan értelemben abszult nyitott, hogy itt bárki, bármilyen szándékkal, bármikor átjöhet. Ugyanakkor azt az utat folytatjuk, hogy az emberek szabadon mozoghassanak, bízzunk egymásban, nem látunk mindenkiben kémet és diverzánst - úgyhogy én erről a mai napról hivatalos értékelésekkel nem rendelkezem, nem tudom, hogy pontosan mi történt. Remélem, hogy az a szabadság, amit mi szeretnénk az állampolgárainknak biztosítani, az megvalósul, és ezt nem akadályozza semmi. És én remélem, hogy más állampolgároknak a szabadsága is inkább növekszik mint csökken... - Tehát tulajdonképpen mi nem kaput akarunk nyitni, nem egy átmenő forgalmat rendszeresen bonyolító ország akarunk lenni - egyszerűen csak egy demokratikus ország, amelyikben együtt jár talán a demokratizmussal az, hogy nem puskával kergetjük az állampolgárokat - még az idegeneket sem. - Igen ez így van, és mi azt szeretnénk, hogyha a két német állam, kormány között ezek a dolgok rendeződhetnének, és mi pedig ahhoz híven, hogy a menekültügyi egyezményhez csatlakoztunk és kialakítottunk egy határozott felfogást arról, hogy hogyan bánunk az országunkba érkezőkkel - ebben a szellemben szeretnénk ezt változatlanul folytatni. +++
1989. augusztus 20., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|