|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
|
Az amerikai kormány a prágai tavaszról 6.
|
Washington, 1989. augusztus 20. (Amerika Hangja, Esti híradó) - Holnap lesz 21 esztendeje, hogy 1968 augusztus 21-ikén öt ország hadserege behatolt Csehszlovákiába. Az inváziót a Szovjetunió vezette, és Lengyelország, Magyarország, Bulgária és az NDK hadserege vett részt benne. A megszállás célja annak a prágai kormánynak a megbuktatása volt, amely politikai és gazdasági reformokat, valamint az emberi jogok fokozottabb tiszteletben tartását kezdeményezte. A reformereket kizárták a kommunista pártból és a kormányból egyaránt, és felállították azt az elnyomó rendszert, amely a mai napig hatalmon van Csehszlovákiában Leonyid Brezsnyev azzal próbálta igazolni a prágai tavasz eltiprását, hogy a fokozott politikai és gazdasági szabadság Csehszlovákiában a Varsói Szerződés többi tagállamainak stabilitását fenyegette. Itt született meg a Brezsnyev-droktína, amellyel a Szovjetunió fenntartotta magának a jogot a beavatkozásra a Varsói Szerződés bármely tagállamában, hogy megvédje azt, amit a kommunizmus vívmányainak nevezett. Szerte a világon jogállamok és nemzetek, országok és emberek tiltakoztak a Csehszlovákiával szemben tanúsított indokolatlan agresszió ellen. Még a Szovjetunióban, de a többi megszálló országban is sokan voltak, akik tudták: kormányuk helytelenül cselekedett. Néhány bátor ember nyilvánosan tiltakozott, közülük nem egyet letartóztattak és bebörtönöztek. 21 évvel később megváltozott a világ. Lengyelországban nemrég választások voltak, és a kommunista párttagoknak valóban meg kellett küzdeniük a többi jelölttel. Eredményeképpen a Szolidaritás megnyert csaknem minden mandátumot amelyért indulhatott. A szenátus a szakszervezeté lett - mint ahogy a szakszervezet jelentős képviselethez jutott a befolyásosabb alsóházban, a Szejmben is. (folyt.)
1989. augusztus 20., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|