 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
 |
Tüntetés Nyiregyházán
|
Tüntetés Nyíregyházán SZER
--------------------- München, 1989. május 29.
Magyar híradó
1956 óta először volt tüntetés Nyíregyházán a pártház előtt. A
független mozgalmak szervezték, tiltakozásul az áremelések ellen, az
életszínvonal csökkenése és Szabolcs-Szatmár megye fejlesztésének
elmaradása miatt.
Krassó György foglalja össze a nyíregyházi tüntetés közvetlen és
közvetett okait és hátterét:
Szombaton reggel fél tízkor a Jókai téren még csak 300-an
gyűltek össze, számuk azonban egyre duzzadt, a megyei tanács előtt
már 500-an, a városi tanács előtt 1200-an, a pártszékháznál pedig
már 1500-an tüntettek.
Szabolcs-Szatmár Magyarország legszegényebb megyéje, és az
RO-1/89 számú titkosított KSH-jelentésből kitűnik, hogy helyzete
egyre romlik. A 600 ezer lakos negyedrészének jövedelme még a
létminimumot sem fedezi. Tavaly 6500 munkahely szűnt meg, de csak
338-an kaptak elhelyezkedési segélyt.
A megyei vezetés semmit sem tesz a felzárkózás érdekében, amint
azt még az 5/89. és 7/89. számú, belső használatra készített megyei
MSZMP-jelentés is megállapítja. És amikor Németh Miklós
miniszterelnök Nagykállót, Grósz Károly pártfőtitkár pedig Záhonyt
nemrégiben várossá avatta, még csak azt sem tartották szükségesnek,
hogy tárgyaljanak a megyei vezetőkkel a provincia mostoha
helyzetéről.
A megye lakosságában már csak a szovjet határ közelsége miatt is
nagy a félelem. 1956 után ezreket hurcoltak el börtönbe,
internálótáborokba. Domosovszki Andrást és Szilágyi Lászlót pedig -
miután a debreceni katonai bíróság halálra ítélte őket - példa
statuálás céljából Nyíregyházán végezték ki, ahol most a temető
28-as parcellájában nyugszanak. (folyt.)
1989. május 29., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|