 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
 |
Nyugatnémet sajtó: Horn Gyula, Németh Miklós, Bős-Nagymaros (1. rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. május 27. szombat (MTI-tud) - Magyarországon immáron a külpolitikát a reformerek élbolyába tartozó Horn Gyula személyében ténylegesen a külügyminiszter irányítja, nem pedig egy központi bizottsági titkár vagy egy politikai bizottsági tag. Budapest szakított ezzel a hagyománnyal. Ezt hangsúlyozza a Frankfurter Allgemeine Zeitung című napilap szombati számában. A tekintélyes újság fényképpel illusztrált politikai portrévázlatot közöl a magyar államférfiról a kiemelkedő nemzetközi és hazai személyiségek bemutatására fenntartott rovatában.
Ezt a változást már akkor szorgalmazták, amikor Grósz Károly
mostani főtitkár még miniszterelnökként dolgozott a kormány és a
párt szétválasztásán. A hajtóerő már akkor Horn Gyula minisztériumi
államtitkár volt, és nem kárhoztatható azért, hogy ebben szakmai és
egyéni szempontok egyaránt vezérelték. A lap meglátása szerint az új
külügyminisztert végre az a Németh Miklós miniszterelnök állította
erre a tisztségre, aki a kormányának átalakításával nem utolsósorban
a pártfőtitkárral szembeni önállóságát is hangsúlyozni óhajtotta.
Maga Horn is ügyel arra, hogy kiemelje a különbséget közte és
elődje, Várkonyi Péter között.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung Magyarország-szakértője
írásában felhívja a figyelmet a magyar külügyminiszter kiterjedt
elméleti-publikációs tevékenységére: könyveire, valamint
folyóiratokban közölt cikkeire kül- és kiváltképp biztonságpolitikai
tárgykörben.
Újabban azonban - írja - Horn Gyula mással kelt feltünést: a
külpolitikus gondot fordít a belpolitikára. Az a körülmény, hogy
mindig is a reformerek élcsoportjához tartozott, ismeretes volt. Ám
az utóbbi időben a reformokról és a demokráciáról mondott
elkötelezett beszédeit mind túlszárnyalta azzal, hogy a héten a
kormányban elsőként ő nevezte kirakatpernek azt a bírósági eljárást,
amelyet Nagy Imre, az 1956-os népfelkelés miniszterelnöke ellen
folytattak le. (folyt.)
1989. május 27., szombat 15:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|