|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros tanulsága - 1. folyt.
|
Alig 15 hónapja fordultak csehszlovák elvtársaikhoz a szorult helyzetben tanácstalankodó magyar elvtársak. Ők kérték - és nem a csehszlovák fél ajánlotta - hogy a munkálatok ütemét fokozni, a kitűzött határidőket előbbrehozni kellene. Mivel érveltek akkor és ott a magyar megbízottak, nemsokára bizonyosan megtudjuk. Nagy meglepetésre azonban ne számítson senki. A sürgetés, az erőösszpontosítás akkor egyértelműen politikai célokat szolgált. Valamiképpen szó eshetett a mind pimaszabbul ágáló ellenzékiekről, akiket akkor még inkább illettek a vezérek az ellenség kifejezéssel. Nyilván a csehszlovák tárgyalópartner segítő szándékát fokozta a párt sorozatos sikertelenségeinek mintegy példálódzó sejtetése. Hiszen e tekintetben az északi szomszéd helyzete sem a legrózsásabb. Magától értetődő tehát, hogy azt a gesztust, amit akkor a magyar vezetők kértek tőle, legalább olyan örömmel teljesítette, mint teljesítené ma is - akár a kivitelezői kapacitás megduplázásának igényét is. Ugyancsak magától értetődő persze, hogy a most pár napja kimondott budapesti kormánydöntés hatására a prágai fél kizárólag sérelmeit tálalja a világ és saját közvélemnye elé, és nem sok gondolatot veszteget azokra a valós hátrányokra, amelyek Magyarország mellett Csehszlovákiát is érik, ha ennek a beruházásnak időben nem vetnek véget. De hát miért is emlegetnék ők azokat a károkat, amelyeket nekik okoz a Duna átterelése? Magyarok, magyar területek, magyar történelmi hagyományok az áldozatok - még ha földrajzi értelemben nem is Magyarországot emlegetünk. (folyt.)
1989. május 21., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|