|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros
|
Bős-Nagymaros tanulsága SZER ----------------------- München, 1989. május 21. (Szép Zoltán) Tollhegyen Igazuk van mindazoknak, akik a joggal hirhedtté vált bős-nagymarosi vízlépcső egész történetét párhuzamba állítják a szocializmus építésének szomorú - és helyenként tragikomikus - történetével. A beruházásról a hatalom szűk csoportja döntött. Senki sem kérdezte meg sem a lakosságot, sem a tudomány képviselőit. A beruházás megvalósulásával együtt járó természetrombolásért pedig egyetlen felelősségrevonás sem lett volna lehetséges, hiszen addigra - amikor ennek a gigantomán cselekedetnek legelszomorítóbb következményei sújtani fogják a Duna mentén élőket - a kitervelők és a kivitelezők már régen nem lesznek az élők sorában. Ámde az ember, aki sohasem csak a jelenben gondolkodhat, szerencsére néha kezébe tudja venni saját sorsának irányítását. Kibontakozóban van ez a folyamat Magyarországon, sőt túlbuzgóságból, avagy csakugyan az önállósulás egyik első jeleként, maga az Országgyűlés is egyre érzékelhetőbb nyomást fejtett ki az építkezések leállítása érdekében, az utópia és az ideológia térdre kényszerítéséért. Nagy örömujjongásra persze nincs oka sokat sanyargatott hazánknak, mivel az ez idő szerinti kéthónapos elcsendesülés korántsem jelent még végleges csendet. Ha a munkagépek, a robbantó brigádok lármája, zaja meg is szűnik, még csak ezután fog felhangosodni a szomszéd országok ellenpropagandája, s illetékeseinek követelőzése, mint ahogy az a csehszlovák sajtóban már el is kezdődött, és nyilván hogy régebben megindult a diplomácia kevésbé látványos berkeiben, a kulisszák mögött. (folyt.)
1989. május 21., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|