|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
|
Peking: a statárium második napja (2. rész)
|
A kormányfő által meghirdetett rendkívüli állapot hatása nem érződik az utcán, ahol az emberek könnyedén és valamiféle ünnepi hangulatban csinálják mindazt, amit a statáriális rendeletek szigorúan tiltanak. Annál inkább észrevehető a rendkívüli állapot a pekingi sajtóban, a televízióban és a rádióban. A lapok csak nagy késéssel és a szokásosnál kisebb terjedelemben, meglehetősen szegényes tartalommal jelennek meg. Különösen érvényes ugyanez a televízióra, amelynek fő napi műsorszáma változatlanul annak a beszédnek az újrajátszása, amelyben Li Peng a pártközpont és az államtanács képviselőjeként bejelentette a rendkívüli állapotot és azt, hogy a kínai hadsereg egységei bevonulnak Pekingbe a zavargás felszámolásának elősegítése céljából. A jelek szerint a nyomdák működnek, de a kinyomtatott napilapokat a posta nem kézbesíti a megszokott időben. Az Új Kína hírügynökség, amely szokatlanul lassan és kevés hírt ad, azzal lepte meg vasárnap előfizetőit, hogy rövid jelentésben számolt be Németh Miklós magyar miniszterelnök katonai vezetők előtt elhangzott pénteki nyilatkozatáról, amely szerint egyetlen politikai erő sem használhatja fel a hadsereget belpolitikai problémák rendezésére. Idézte a magyar kormányfő megjegyzését arról, hogy Sztálin leggyűlöletesebb jellemvonása volt az a stílus, hogy a fegyveres erőket vetette be saját népe ellen. A magyar kormányfő nyilatkozata azt célozta, hogy lecsendesítse azokat a félelmeket, hogy Magyarországon a katonaság beavatkozásával akadályozzák meg a jelenlegi politikai folyamatot - olvasható az Új Kína sokak által nem a külföldi olvasóknak szánt jelentésében. (folyt.)
1989. május 21., vasárnap 17:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|