 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
 |
NSZk: sajtóvisszhang - kínai események (1. rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. május 21. vasárnap (MTI-tud.) - A pekingi eseményekről írva a Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy vélte, hogy az egész kommunista világ választás elé került. El kell dönteni, hogy miképpen lehet az embereknek nagyobb szabadságot és több jogot szavatolni, s a gazdaságot az állami bürokrácia nyűgeitől megszabadítani oly módon, hogy ne kockáztassák az egész hatalmi-politikai szerkezet szétrombolását.
,,Tűzhányón ülve,, című vezércikkében a Handelsblatt úgy véllte,
hogy mivel sem a szovjet, sem a kínai vezetés nem gondol a
szocializmus útjáról való letérésre, sőt egyelőre még a ,,vegyes
gazdaságot,, is elutasítja, miközben azonban növekszik a társadalmi
változások kikényszerítésére irányuló nyomás, a kommunista világban
a nyugtalanság hosszú korszaka jósolható meg. Gorbacsov maga is azt
mondta Kínában diákok kérdéseire válaszolva, hogy hasonló
zavargásokat nagyon elképzelhetőnek tart a Szovjetunióban is.
A Welt am Sonntag felhívta a figyelmet arra, hogy Kínában a
mostani az első országos mozgalom azóta, hogy 1919-ben tiltakozás
robbant ki a párizsi békeszerződés ellen, amelynek alapján Santung
volt német gyarmatot japán kézbe adták. A mostani megmozdulás nem
európai vagy amerikai értelemben vett alkotmánymozgalom, és nem
olyan parlamenti demokrácia a célja, mint amilyenre jelenleg a
keletközép-európai népek és talán az oroszok is törekszenek. Kínában
ennek nincsenek meg a történelmi feltételei. A tiltakozás lényege
szocialista, az uralkodó kisebbség elbürokratizálódása, népellenes
önkénye, kiváltságai, a kereskedőréteg mérhetetlen meggazdagodása és
az infláció következtében a városokban tapasztalható növekvő
egyenlőtlenségek ellen irányul. (folyt.)
1989. május 21., vasárnap 16:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|