|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
|
Nyugatnémet segítség Nagymaros felmondásához? - környezetvédők (2.rész)
|
Weinzierl az MTI tudósítóját tájékoztatva emlékeztetett első, már 1989. január 11-ikén, Topfer miniszterhez intézett levelére is, amelyben súlyos aggodalmát fejezte ki a dunai vízilépcső nagymarosi építése miatt. Abban a levélben jelezte: mindent elkövet, hogy eltérítse a magyar kormányt az építéstől. Szervezete, a Bund ugyanis feladatát nemc sak nemzeti, hanem nemzetközi jelentőségű feladatok teljesítésében is látja, és ez utóbbi kapcsán csatlakozott sok más környezetvédelmi szervezet, különösen a magyar nemzeti szervezetek fáradozásaihoz. A Bund elnöke e levélben kifejezte azt a meggyőződését is, hogy a nagymarosi építkezés a jelenlegi ismeretek alapján jóvátehetetlen kárt okozna Európa egyik legnagyobb ligetes tájvidékében. Felhívta Topfer miniszter figyelmét arra, hogy több tudományos szempont nem csak megkérdőjelezi a tervet, hanem a végrehajtásának határozott eltiltását is igényelné a környezetvédelem szempontjából. Weinzierl megemlítette egy nemzetközileg kiemelkedő olyan tájegység visszavonhatatlan elpusztításának veszélyét, amely a német területek vándormadarai számára is nélkülözhetetlen pihenőterület. Emellett hivatkozott a vidéken esetleg pusztító árvizek fenyegetésére, a Szigetköz sztyeppévé válására, az ivóvíz elapadására. Minthogy a ligetes folyóparti tájak Európa legveszélyeztetettebb környezeti rendszerei, ennek az övezetnek a megmentése minden állam közügye - írta akkor a Bund elnöke. Egyúttal már akkor kifejezte azt a véleményét: az olyan szerződések, mint az, amelyik például a nagymarosi munkálatokra vonatkozik, nem örök időkre szóló kötelező előírások, hanem szerződő felek közötti írásban rögzített egyezségek, amelyekhez azonban nem szabad ragaszkodni minden körülmények között és a józan ész ellenére, egész népek kárára. Az elnök megjegyezte azt is: az itt nyilvánvalóvá lett környezeti pusztításért való felelősség elől nem zárkózhat el a többi európai állam, így az NSZK sem. Ezért elképzelhető lenne, hogy Magyarország mint fő részvevő elszánná magát az építkezés feladására, ha ebben támaszkodhatna más európai államok helyeslésére és támogatására. Kiváltképp az NSZK magatartása esne nagy súllyal a latba - állapította meg Weinzierl. (folyt.)
1989. május 19., péntek 17:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|