Rendszerváltás és az MTI

	A környezet kerek asztala
Dr. Kleeberg László, a Budapesti Műszaki Egyetem szociológiai tanszékének adjunktusa hosszú ideje foglalkozik a környezetvédelem témájával, elsősorban a jog és a szociológia szempontjából. Beszélgetésünkhöz ezért adott apropót az MSZMP által a közelmúltban kibocsátott tizenöt tézis, amelynek tizedik pontja a környezetvédelemmel is foglalkozott. - A probléma mintha túlságosan sokszor elhangzana a tömegkommunikációban és igen sokféle megközelítéssel. Az MSZMP állásfoglalása mennyire segítette elő a környezetvédelem ügyét? - Amióta ez a program megjelent, s azt megelőzően is, sok alternatív szerveződés is fogalmazott programot e tárgyra. Ez nem véletlen, hiszen éppen a külföldi tapasztalat igazolja, hogy ez a terület szorosan összefügg, összefüggött a napi politikával. Másfelől a környezet maga egészen más természetű. Úgy foghatjuk fel, mint egy nagy hajót, amelyben álláspontunktól függetlenül mindnyájan együtt utazunk, akár fontosnak tartjuk ezt a hajót, akár nem. Egy olyan társadalom, amely védi, óvja a maga környezetét, voltaképpen azt ismeri fel, hogy függ a környezetétől. Ma viszont sokszor úgy látszik, mintha azt vélnék sokan, hogy a környezet függ a társadalomtól, azt bántatlanul lehet szennyezni. Végső soron minden társadalom szennyezi a maga környezetét, de nem mindegy, milyen mértékben, s mennyire van ennek tudatában. Elég, ha Ófalu, Gyöngyösoroszi, Hévíz vagy Monorierdő problémájára gondolunk. - Természethez fűződő kapcsolatunk ezek szerint nem eléggé harmónikus? - Ma már megbontottuk az ökológiai egyensúlyt. Jogosan várható el tehát az MSZMP-től az eredményekben igazolható tett. A párt által megfogalmazott tézisek első soraiban jogállamról, a népakarat érvényesüléséről van szó. Ehhez pedig előfeltétel az élet, a biztonságos lét, az egészséges környezet fenntartása. - A meghírdetett célokat persze meg is kell valósítani. Kérdés, mennyire partner ehhez a társadalom. - Monorierdőn derült ki, ahol veszélyes hulladékokat ástak el titokban a földbe, hogy a tettesek egy része helyi lakos. (folyt.) 1989. április 19., szerda 16:18
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A környezet 2.
Kérdeztük, gondoltak-e arra, hogy saját gyerekeik ivóvizét is megmérgezik. Ekkor kezdtek el gondolkozni az emberek, s az addigi jó balhé, a dupla bérért éjjel elásott zsákok bumerángként ütöttek vissza. Vagyis a környezetbarát magatartást alapvetően kell elvárni az állampolgártól, ezt a legfelső, tehát alkotmányos szinten kell ehhez megfogalmazni. Ehhez pedig demokrácia kell, mert egy monopolisztikus hatalom nem tart igényt az alternatívákra. Az állampolgárok feje fölött dönt beruházásokról, építkezésekről, technológiákról. Ugyanakkor kijelenti, hogy jó lenne környezetet kímélő beruházásokat, építkezéseket, technológiákat bevezetni. A monopolisztikus rendszerben ez ellentmondásnak látszik. A demokratikus társadalomban, ahol társadalmi konfliktusként kezelik a kérdést, a megoldás is társadalmi méretű. Ebből az következik, hogy az első sikertelen kísérlet ellenére is jó lenne, ha az MSZMP leülhetne az alternatív szervezetek képviselőivel egy kerekasztal mellé. S arról beszélnének, hogy a fenti problémák megoldásához a megelőzés a legeredményesebb módszer. - A jog hogyan védi a természetet? - Egy törvényünk van összesen, az is 1976-ból való. Azóta nem született új törvény, s nagyon ideje lenne. - Jogszabályok viszont vannak. - Kötetek vannak Valóságos jogi dzsungel. Amiből többek között az is következik, hogy már elemi iskolás fokon tanítani kellene a környezetvédelmet, s azt folytatni a legfelső oktatási szintig. Hogy minél többen tudják, mi a felelősségük az adott szakterületen. Egy remélt civil társadalomban már megengedhetetlen, hogy a hivatal szakértőket küld ki egy adott környezeti probléma elemzésére, s mivel ők megbízóikat képviselik, a megfelelő műszaki és tudományos érvekkel igazolják a kiküldő álláspontját. Ha elég sok szereplő fejtheti ki véleményét az ügyről, akkor remélhető a helyes megoldás. S ennek garanciájára kell az alkotmányos megfogalmazás. - Feltétlenül a legmagasabb szinten? - Az MSZMP nemzeti összefogásban látja a megoldást, hiszen a környezet védelme nem csak műszaki kérdés. Hogy építsek-e egy vizierőművet, az nem csupán műszaki, gazdasági megfontolásoktól függ. Legalább ilyen fontosak a politikai, szociológiai és más megfontolások, vagyis a környezetet komplex módon kell vizsgálni, s csakis így juthatunk el a helyes felelethez. (folyt.) 1989. április 19., szerda 16:19
Vissza »