 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
 |
Örmény-azerbajdzsán felhívás
|
Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. január 4. szerda (MTI-tud) - A nemzetiségi uszítás, a rendbontások elleni határozott fellépésre, valamint józanságra és önmérsékletre szólította fel Örményország és Azerbajdzsán lakosságát közös felhívásában a két köztársaság párt és állami vezetése. A szerdai jereváni és bakui lapokban közzétett üzenet egyúttal erőteljesen sürgette a menekültek áradatának mielőbbi megfékezését.
A két központi bizottság, legfelsőbb tanácsi elnökség és kormány
a dokumentumban is utalt arra, hogy a karabahi probléma nyomán
felszínre tört nemzetiségi feszültség, a helyzetet tovább élező
sorozatos összetűzések és pogromok mindkét köztársaságból menekültek
valóságos áradatát indították el, s számuk mára ijesztő mérteket
öltött. Becslések szerint Örményországot mintegy 170 ezer
azerbajdzsán, Azerbajdzsánt pedig legalább 150 ezer örmény
nemzetiségű lakos hagyta el, s ez a folyamat, mint arról a szovjet
sajtó beszámolt, az örményországi földrengés után sem állt meg. A
felhívás kitér arra is, hogy mindkét köztársaságban jelentős
nehézséget okoz a nagyszámú menekültről való gondoskodás, s
különösen nagy tehertétel ez a földrengés következményeinek
felszámolása idején.
Hangsúlyozva, hogy a nemzetiségi indulatok szítása, a két nép
ellenségeskedése a peresztrojka-ellenes és antidemokratikus erők
malmára hajtja a vizet, a két köztársaság vezetése határozott
ígéretet tett a helyzet normalizálására, az elvándorlást előidéző
okok mielőbbi megszüntetésére, a térségben tapasztalható feszültség
enyhítésére. - Nem engedhetjük meg, hogy a nacionalista indulatok a
józan ész fölébe kerekedjenek - olvasható a felhívásban.
Ezzel együtt szigorú felelősségre vonást helyeztek kilátásba
azokkal szemben, akiknek közük volt a más nemzetiségűek helyzetének
lehetetlenné tételében, elüldözésében. A két köztársaság vezetése a
felhívásban egyúttal garantálta minden állampolgár alkotmányos
jogainak tiszteletben tartását, korábbi lakásaik és munkahelyük
visszaadását. +++
1989. január 4., szerda 20:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|