Rendszerváltás és az MTI

	Ülést tartott a Minisztertanács (1. rész)
1989. december 21., csütörtök - A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadta a külkereskedelmi áruforgalommal és a különleges természeti tényezőkkel kapcsolatos árkülönböztetek befizetési és igénylési rendjére vonatkozó előterjesztést. A kormány az Országgyűlés döntésének megfelelően határozott a nyugellátások, a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások, valamint egyéb ellátások emeléséről. A Minisztertanács végül személyi kérdésekben döntött. (folyt.köv.) 1989. december 21., csütörtök 15:51
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (2. rész)
Bajnok Zsolt megbízott kormány-szóvivő elmondotta, hogy a Minisztertanács csütörtökön a parlamenti ülésszak déli szünetében mintegy egy órás ülést tartott. Ezen elköszöntek Ballai Lászlótól, a megszűnő Központi Népi Ellenőrzési Bizottság nyugállományba vonuló elnökétől. A kormány döntést hozott a nyugdíjasok és a gyermekes családok ellátásának január 1-jei emeléséről. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter elmondotta: a kormány döntése meghozatalánál figyelembe vette az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának határozatát. A kormány 24 milliárd forintot fordít a nyugdíjasok helyzetének javítására. A nyugdíjkiegészítéseket a Társadalombiztosítási Főigazgatósóg automatikusan folyósítja januárban, egyelőre elkülönítetten a nyugdíjaktól. Februárban pedig már az emelt összegű nyugdíjakat egyszerre kapják kézhez az érintettek. A nyugdíjak differenciált módon emelkednek január 1-jétől. Az emelés nagysága két tényezőtől függ: kinek mekkora a nyugdíja, illetve ki mikor vonult nyugállományba. Ennek megfelelően a 6 ezer forint alatti nyugdíjakat 550 forinttal, a 6 és 10 ezer forint közöttieket 400 forinttal, a 10 és 20 ezer forint közöttieket 300 forinttal és a 20 ezer forint feletti nyugdíjakat havi 200 forinttal emelik. Emellett a nyugdíjazás éve szerint, függetlenül a nyugdíj összegétől, további differenciált emelésre kerül sor. Az 1975. július 1-je előtt nyugdíjba vonultak 500 forint, az 1975. július 1-je és az 1980. december 31-e között nyugdíjazottak 300 forint, az 1981. január 1-je és 1985. december 31-e között nyugdíjazottak 200 forint havi kiegészítő emlést kapnak. Így az 1975. július 1-je előtt nyugállományba mentek esetében: ha nyugdíjuk 6 ezer forint alatt van: 1050 forint, ha a nyugdíjuk 6001 és 10 ezer forint között van: 900 forint, ha a nyugdíjuk 10 001 és 20 ezer forintt közöt van: 800 forint, ha a nyugdíjuk 20 ezer forint fölött van: 700 forint az alap és kiegészítő emelés együttes összege. Az 1975. július 1. és 1980. december 31. között nyugállományba mentek esetében: ha a nyugdíjuk 6 ezer forint alatt van: 850 forint, ha a nyugdíjuk 6001 és 10 ezer forint között van: 700 forint, ha a nyugdíjuk 10 001 és 20 ezer forint közöt van: 600 forint, ha a nyugdíjuk 20 ezer forint fölött van: 500 forint az alap és kiegészítő emelés együttes összege. (folyt.köv.) 1989. december 21., csütörtök 18:43
Vissza »

	Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (3. rész)
Az 1981. január 1. és 1985. december 31. között nyugdíjba mentek esetében: ha a nyugdíjuk 6 ezer forint alatt van: 750 forint, ha a nyugdíjuk 6001 és 10 ezer forint között van: 600 forint, ha a nyugdíjuk 10 001 és 20 ezer forint között van: 500 forint, ha a nyugdíjuk 20 ezer forint fölött van: 400 forint az alap és kiegészítő emelés együttes összege. Az 1986. január 1 óta nyugállományba mentek esetében: ha a nyugdíjuk 6 ezer forint alatt van: 550 forint, ha a nyugdíjuk 6001 és 10 ezer forint között van: 400 forint, ha a nyugdíjuk 10 001 és 20 ezer forint közöt van: 300 forint, ha a nyugdíjuk 20 ezer forint fölött van: 200 forint az alap és kiegészítő emelés együttes összege. Csehák Judit azt is elmondotta, hogy a házastársi pótlékot a saját jogú nyugellátás alap-emelésével azonos összegben - 550 forinttal - egészítik ki. Ugyanilyen mértékű emelést kapnak házastársuk után azok a 6 ezer forintnál kisebb nyugdíjjal rendelkezők is, akik jövedelempótlékban részesülnek. A kormány intézkedése biztosítja, hogy a 70 éven felüli és az első és második csoportú rokkantsági nyugdíjasok, valamint az 1986. január 1-je előtt megállapított saját jogú özvegyi, szülői nyugdíjban részesülők nyugdíja legalább elérje a számított létminimumot, a 4300 forintot. Egyidejűleg a kormány intézkedése értelmében havi 550 forinttal növelik az 1989. december 31. utáni új nyugdíjmegállapításoknál azt az összeghatárt, ami alatt házastársi pótlék és rendszeres szociális ellátás jár. A családi pótlék gyermekenként egységesen havi 300 forinttal, a gyermekgondozási segélyhez járó jövedelempótlék pedig havi 550 forinttal emelkedik. A gyermekgondozási díj legkisebb összege 4190 forint lesz. Az intézkedések eredményeként a családi pótlék összege átlagosan 16 százalékkal emelkedik a jövő esztendőben. A mostani intézkedések a nyugdíjak átlagosan 15 százalékos emelését eredményezik, ám várhatóan ennél a fogyasztói árszíntnövekedés nagyobb lesz, eléri a 20 százalékot. A kormány törekvése az, hogy biztosítsák az átlagos szintű nyugdíjak vásálóértékének megőrzését, ezért jövőre a nyugdíjak emelésére további kormánydöntések várhatók. Csehák Judit elmondotta, hogy emelkedik az özvegyi nyugdíjban is részesülő nők havi jövedelme is. Eddig havi 4 ezer forintig folyósították együtt a saját és az özvegyi jogon járó nyugdíjat. Most ezt az összeghatárt 6 ezer forintra emelik. (folyt.köv.) 1989. december 21., csütörtök 18:49
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott a Minisztertanács (4. rész)
Lényeges, hogy az így járó nyugdíjemelést kérvényezni kell, azt nem folyósítják automatikusan. Bajnok Zsolt elmondotta, hogy a kormány ülésén személyi kérdésekben is döntöttek. A Minisztertanács Őszi István külügyminiszter-helyettest tisztségéből - más fontos megbízatása miatt, érdemei elismerése mellett - 1990. január 15-i hatállyal felmentette. Müller Lászlót, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettesét december 31-i hatállyal tisztségéből - saját kérésére, érdemei elismerésével, nyugállományba vonulása miatt - ugyancsak felmentette. A kormány javasolja a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének, hogy érdemei elismerése mellett mentse fel megbizatása alól Klein Márton Buenos Aires-i, Juhár Zoltán canberrai, Újvári Tibor maputói, Lederer Róbert caracasi nagykövetet. Ugyancsak javasolja a kormány, hogy a köztársaság ideiglenes elnöke bízza meg Őszi Istvánt a belgrádi, Major Lászlót a Buenos Aires-i, Kótai Gézát a canberrai, Terjék Mihályt a maputói és Dömény Jánost a caracasi nagykövetség vezetésével. Mi történik a magyar-román határon, mozgósították-e a magyar védelmi erőket? - hangzott el a kérdés a sajtótájékoztatón. Bajnok Zsolt elmondotta: ha ilyen hír terjedt el a városban, az mindenképpen rémhír. A jelenlegi ismeretek szerint a magyar-román határövezetben nem történt rendkívüli, rendhagyó esemény, ami bármilyen magasabb készültségi állapot elrendelését indokolttá tenné. A határőrség kötelékében szolgálatot teljesítő fiatalok szüleinek megnyugtatására is aláhízta, semmiféle rendhagyó esemény nem történt eddig, a fiatalok a határőrségnél is ugyanúgy teljesítik szolgálati feladataikat, mint korábban. Egy másik kérdésre válaszolva Csehák Judit elmondotta, az eddig megállapított legmagasabb nyugdíjösszeg 47 ezer forint. 780-ra tehető azoknak a száma, akiknek a nyugdíja meghaladja a 20 ezer forintot, hetvenen kapnak 30 ezernél és nyolcan 40 ezernél több nyugdíjat. (MTI) 1989. december 21., csütörtök 19:01
Vissza » A hírhez kapcsolódik »