Rendszerváltás és az MTI

	Románia - magyar lépések - sajtótájékoztató (1. rész)
1989. december 21., csütörtök - A magyar külügyminiszter utasítására a new york-i magyar ENSZ-misszió vezetője levélben fordult a Biztonsági Tanács elnökéhez, amelyben kéri: a BT elnöke intézzen felhívást a román hatóságokhoz az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, Románia nemzetközi kötelezettségeinek betartása érdekében, s vizsgálja meg a Biztonsági Tanács esetleges összehívásának lehetőségét. Ezt Horn Gyula külügyminiszter jelentette be a csütörtöki parlamenti ülésnap szünetében tartott nemzetközi sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Berecz János, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Réger Antal, a testület titkára is. Horn Gyula tájékoztatta a sajtó képviselőit arról, hogy szerdán este Magyarország bukaresti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét magához kérette a román külügyminiszter, és közölte vele azt a román álláspontot, miszerint az országban kitört zavargásokat a határokon kívülről szervezték, azzal a céllal, hogy megsértsék Románia függetlenségét, megbontsák területi egységét. Miként Ceausescu elnök szerda esti tv-beszédében, a román külügyminiszter is Budapestet jelölte meg mint azt a központot, ahonnan az eseményeket ösztönzik, irányítják, és követelte az állítólagos beavatkozás megszüntetését. Hazánk diplomáciai képviselője határozottan visszautasította a román állításokat. A külügyminiszter utalt a véres megtorlások nyomán mind széleskörűbbé váló nemzetközi tiltakozásra, s rámutatott, hogy a Bécsben zajló európai konferencián a román lépéseket elítélő véleményt fejtett ki a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia és Bulgária küldöttségvezetője is, követelve az emberi jogok tiszteletben tartását. Horn Gyula ugyanakkor leszögezte: minden külső katonai beavatkozás csak további, veszélyes konfrontációt idézhetne elő; a magyar kormánynak nincs ilyen szándéka. Ez összhangban van elvi álláspontjával, amely szerint sem itt, sem másutt a világon, így Panamában sem oldhatók meg a problémák külső katonai beavatkozással, ezért az ilyen lépéseket Magyarország határozottan ellenzi. Megerősítette viszont az Országgyűlés külügyi bizottságának szerdai ülésén felvetődött elképzelést, amely az 1948-ban kötött magyar-román barátsági és együttműködési szerződés felmondására vonatkozik. Mint - immár kérdésekre válaszolva - elmondotta, olyan viszony alakult ki a két ország között, hogy erkölcsileg sem igazolható tovább e szerződés léte, ezért a magyar kormány készül ennek egyoldalú felmondására. (folyt.) 1989. december 21., csütörtök 12:31
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »