Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - negyedik munkanap (5. rész)
A csökkenő reálbérnek pedig egyetlen magyarázata van: adott teljesítmény és adott adósságszolgálati terhek mellett nincs esély a fogyasztás és így a reálbérek gyorsabb ütemű növekedésére. A szakszervezetek által előterjesztett javaslatok közül pedig egyedül a bérmegállapodások teljes liberalizálására nem látott most lehetőséget. Ismételten hangsúlyozta: ezzel, mint törekvéssel a kormány mélyen egyetért, mert a jelenlegi bérszabályozás és a teljes bérliberalizáció inflációs kockázata lényegében azonos, de a költségvetést a bérnövekmény megadóztatásából származó bevételekről jövőre csak akkor mondhat le, ha azok más forrásokból biztosíthatók. Arra a Nagy Sándor és a Szabó Kálmán által előterjesztett megoldások azonban nem kínálnak biztos garanciákat. Ezért a kormány álláspontja: ha a Parlament a bérnövekmény-adó eltörlése mellett foglalna állást, úgy annak ellentételeként a vállalkozási nyereségadót, illetve az állami tulajdon után fizetendő osztalékot kellene emelni. E két lehetőség egyikével sem értett egyet a terv- és költségvetési bizottság, s amellett foglalt állást, hogy jövőre maradjon a bérnövekmény-adó - amivel a kormány is egyetért. A tanácsok pénzügyi szabályozásának tervezett változásairól szólva leszögezte: az eredetileg tervezett 1,6 milliárd forintos tartalék felosztásával egyetlen helyi tanács sem kerülne működőképtelen helyzetbe, sőt a tanácsok 90 százalékánál a beruházások döntő részét zavartalanul folytathatnák, befejezhetnék. Azokra a képviselői felvetésekre válaszolva, amelyekben az oktatás, a kultúra, a közművelődés gondjairól volt szó, a miniszter kiemelte: ebben a krízisköltségvetésben nincs mód az eredetileg preferálásra javasolt költségvetési intézmények, területek bővítésére. Abban nem kívánják a tanácsok kezét megkötni, hogy maguk döntsék el, a rendelkezésükre álló pénzből mennyit kívánnak fordítani egyes intézményeik működtetésére. A kiemelt területek jövő évi béremeléséről szólva elmondta, hogy januárban az egészségügyben átlag 30 százalékkal, az oktatásban pedig 25 százalékkal emelkednek a bérek. Tájékoztatott arról is: a jövő évre a kormány a költségvetés 100 millió forintos támogatásával agrár-intervenciós alapot hoz létre annak érdekében, hogy az esetlegesen csökkenő kereslet miatt ne essen vissza katasztrofálisan a mezőgazdasági termelés. (folyt.köv.) 1989. december 21., csütörtök 12:05
Vissza » Folytatásokkal »