Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - harmadik munkanap (30. rész)
Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) úgy vélte: a képviselők ---------- szinte lehetetlen helyzetbe kerültek, amikor a költségvetés egyes tételeinek egyeztetésére vállalkoztak, azonban nem térhetnek ki e felelősség elől, amikor a gazdasági összeomlás veszélye fenyeget; a gazdaság összeomlása pedig maga alá temetné a kibontakozó magyar demokráciát is. Így tehát nem lehet cél az adósságátütemezés - mint azt néhány politikus javasolta -, nem vállalható egy felgyorsuló infláció, importstop, jegyrendszer. A beterjesztett költségvetési javaslat egyfajta megoldást kínált ennek elkerülésére. Mivel a költségvetés bevételi oldalai már meghatározottak, a Parlamentnek jobbára csak a kiadások lefaragásában lehet mozgástere. Ezzel kapcsolatban a képviselőnő kifogásolta, hogy a költségvetési tervezet nem mutatja be kellő részletességgel a kiadásokat. Az egyik ilyen tétel a társadalmi szervezetek támogatása. Szerinte joggal elvárható lenne a költségvetés támogatására számító társadalmi szervezetektől, hogy céljaikról, a pénz felhasználásának jellegéről tájékoztassák az Országgyűlést. Javasolta, hogy a társadalmi szervezetek támogatására szánt összeggel növeljék a költségvetési tartalékalapot, s az egyes társadalmi szervezetek támogatását az időközben beszerzett információk alapján januárban ismét hozzák az Országgyűlés elé. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) elmondotta: a képviselők ------------- már évek óta javasolták, a kormány végre őszintén vessen számot az ország tényleges adóssághelyzetével. Ez a legutóbbi, novemberi ülésszakon megtörtént. Ám úgy tűnik, már késő. Előbb lett volna erre szükség. Az ország a csőd szélére került, s így aligha tud a kormány, vagy a képviselők jobbat javasolni a beterjesztett nagyon szigorú költségvetésnél. A választási lehetőség a minimálisra csökkent. Éppen ezért a képviselő figyelmeztette a kormányt, nagyobb kitartásra van szükség, eddig ugyanis sorra-rendre meghátrált az érdekegyeztető tárgyalásokon. Lékai Gusztáv arra is felhívta figyelmet, hogy nem dönthetnek addig a jövő évi költségvetésről, amíg előzőleg nem határoznak a Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvény módosításáról. Ugyanis, ha előzetesen elfogadnák a jövő évi költségvetést, már nem lenne miről tárgyalni a Műszaki Fejlesztési Alappal kapcsolatban. Támogatta azt az elképzelést, hogy már jövőre kerüljön sor a bérliberalizálásra. Véleménye szerint ugyanis amennyiben több bér áramlik ki, az a jelenlegi körülmények között - a hiányhelyzet következtében - nem jár inflációs hatással. Arra figyelmeztetett: megengedhetetlen, hogy a költségveetésnek nincs tartaléka. Ez jelentős veszélyt rejt magában. (folyt.köv.) 1989. december 20., szerda 15:48
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »