|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz Választmányának nyilatkozata
"Felhívjuk a magyar kormányt, hogy követelje az ENSZ Biztonsági
Tanácsa összehívását. Követeljük, hogy utasítsa ki az országból azt
a román diplomatát, aki a követsége előtti tüntetők közé hajtott
gépkocsijával.
A Fidesz felhívja Magyarország lakosságát, hogy december 24-én,
szenteste vegyen részt a Hősök terén tartandó ökumenikus
istentiszteleten, amelyet a Romániában szabadságért küzdőkért
ajánlunk fel.
Éljen egy jövőbeni független, demokratikus Románia!"
SZER, Világhíradó:
Költségvetés elfogadása
"A krízis-költségvetést jelentős többséggel jóváhagyta az
Országgyűlés, és viszonylag megnyugtató, hogy ez bekövetkezett. Az
alternatíva ugyanis a költségvetési terv elvetése, minden bizonnyal
még súlyosabb helyzetet idézett volna elő, mint amivel egyébként is
számolni kell. Igaz, a kormány azzal kapcsolatban meglehetősen
felelőtlen jóslatokba bocsátkozott, hogy az alternatívától elriassza
a képviselőket, 100 százalékos inflációt, félmilliós
munkanélküliséget emlegetett, amennyiben elmaradna a terv
jóváhagyása."
|
|
|
|
|
|
|
24-ek - keret (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. december 13. szerda (MTI-TUD) - Jacques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke nyitotta meg szerdán délelőtt a lengyel és magyar reformok támogatásában részt vevő 24 OECD-ország külügyminiszteri értekezletét, amelyen jelen voltak a nemzetközi pénzügyi intézmények vezetői is, köztük Michel Camdessus, a Nemzetközi Valuta Alap vezérigazgatója és Lucien Paye, az OECD főtitkára.
Delors rámutatott: nagy politikai jelentősége van annak, hogy a külügyminiszterek elfogadták a tanácskozásra szóló meghívást, nemcsak Lengyelország és Magyarország, hanem az egész átalakulóban levő Kelet-Európa vonatkozásában. A 24-ek segítségét a közösség hangolja össze. Ebben el kell kerülni mind a túlzott központosítást, mind az erőfeszítések szétforgócsolódását. - A miniszteri tanácskozásnak - mondotta - meg kell adnia a szükséges politikai impulzust a segítségnyújtás sikeréhez. A 24-ek a meghivottak közül először Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminisztert hallgatták meg, aki beszédében körvonalazta a lengyel politikai és gazdasági átalakulást, a lengyel törekvéseket, problémákat és igényeket. A minisztert beszéde után elsősorban arról kérdezték, hogy milyen szociális problémákkal kell megküzdeni Lengyelországban, mennyire egységes a kormány a megoldási módszereket illetően, milyen parlamenti fogadtatásra számíthat az IMF-fel egyeztetett gazdasági intézkedések terve, milyen intézkedések várhatók a külföldi beruházások védelmére? Ezután került sor Horn Gyula felszólalására. Miután nyilatkozatának szövegét már előzőleg írásban kiosztották, a magyar külügyminiszter annak leglényegesebb politikai elemeit emelte ki. A magyar felszólalásnak jó fogadtatása volt a résztvevők körében. Több kérdés hangzott el olyan témákról, mint, hogy az árak liberalizálása mellett miként szándékozik a kormány meggátolni az inflációt, milyen részesedésre számíthat a magántulajdon a vegyes vállalkozásokban, milyen középtávú gazdasági elképzelések léteznek? (Szerk.: Horn Gyula nyilatkozatának összefoglalóját külön közöltük). (folyt.)
1989. december 13., szerda 16:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|