 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Dunai Vasmű Munkástanácsa I. közgyűlésének állásfoglalása
"A kormány tehetetlen az új munkahelyek megteremtése
tekintetében. Új munkahelyeket csak tőkeerős egyének tudtak volna
teremteni, de ezt eddigi társadalmi és gazdasági berendezkedésünk
nem tette lehetővé. Ezen keresztül azt sem, hogy külföldi hiteleket
ne csak az állam, hanem magánszemély is felvehessen. Ez odáig
vezetett, hogy a hiteleket elherdálták, félbehagyott, gazdaságtalan
vagy nem működő nagy beruházásokra pazarolták, illetve
internacionalista segítségnyújtásra dobták ki."
BBC, Panoráma:
Meddig mehet el Románia?
"A romániai életszínvonal rohamos csökkenése azzal függött össze,
hogy Ceausescu a 11 milliárd dolláros külföldi adósság
visszafizetését tökélte el azzal a céllal, hogy országa ne
kerülhessen külső nyomás alá. Bukarest tehát jelentős mértékben
lecsökkentette a nyugati behozatalt és az elmúlt másfél évben
beletörődött abba is, hogy a Közös Piac felfüggesztette a gazdasági
együttműködési tárgyalásokat, az Egyesült Államok pedig megvonta a
legnagyobb kedvezményt jelentő státuszt Romániától. Mindennek levét
Románia lakossága itta meg."
|
|
|
|
|
|
 |
A vég kezdete Romániában?
|
London, 1989. december 19. (BBC,Panoráma) - Kora délután
felhívtam telefonon a londoni egyetem kelet-európai tanszékének
román szakos tanárát, Denis Deletant professzort. Első kérdésem az
volt hozzá: mennyiben alkalmazhatná ma még Ceausescu az "oszd meg és
uralkodj" elvét hazájában a nemzetiségi ellentétek elmélyítésére?
- Létrejött a szenvedés közössége, és épp ezért azok a
kisérletek, amelyek a magyarok és a románok egymás ellen való
kijátszására irányulnak, már nem hozhatnak eredményt Ceausescu
számára. Ezt a kártyát ma már nem használhatja hatékonyan.
- Következő kérdésem: mi a helyi sajátossága annak, ahogy
Románia lakossága reagált az egyre fokozódó elnyomásra és nyomorra?
- Azt hiszem, nem véletlen, hogy az elmúlt évek két legnagyobb
szabású rendszerellenes tüntetése Temesváron, illetve 1987
novemberében Brassóban robbant ki. Mindkettőre Erdélyben került sor,
és ennek két oka is van. Az első az, hogy történelmileg Erdély a
fejlettebb országrész, az urbanizáció és a korszerűsítés ott
korábban következett be, a ott fejlődött ki a civil-felelősség és a
civilközösség fogalma. Ebből fakadt a munkahelyi szerveződés
hagyománya, ami megmutatkozott mind a brassói, mind pedig a
temesvári tüntetések során. Románia más részein, ahol a lakosság
túlnyomó többsége román nemzetiségű, a szervezett munkásság és a
tiltakozás hagyományai alapjában véve nem léteznek - a konformizmus
ott sokkal erősebb.
1989. december 19., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Jószerével az egész ország a rádióra tapadva élt, leste a híreket, hogyan alalkul a gyűlölt fasiszta diktátor sorsa, porba hullik-e végre a hatalma? Temesvárott prolongálódott a harc, a hírek szerint egyre jobban eldurvultak a hatóságok, egyre elszántatbban harcolt a lakosság. 20-án Brassóban is megmozdultak. Ez nagy megkönnyebbülés volt, hiszen mutatta, hogy valódi népfelkelés indulhat meg, nem marad elszigetelt a temesvári konfluktus."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|