 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Dunai Vasmű Munkástanácsa I. közgyűlésének állásfoglalása
"A kormány tehetetlen az új munkahelyek megteremtése
tekintetében. Új munkahelyeket csak tőkeerős egyének tudtak volna
teremteni, de ezt eddigi társadalmi és gazdasági berendezkedésünk
nem tette lehetővé. Ezen keresztül azt sem, hogy külföldi hiteleket
ne csak az állam, hanem magánszemély is felvehessen. Ez odáig
vezetett, hogy a hiteleket elherdálták, félbehagyott, gazdaságtalan
vagy nem működő nagy beruházásokra pazarolták, illetve
internacionalista segítségnyújtásra dobták ki."
BBC, Panoráma:
Meddig mehet el Románia?
"A romániai életszínvonal rohamos csökkenése azzal függött össze,
hogy Ceausescu a 11 milliárd dolláros külföldi adósság
visszafizetését tökélte el azzal a céllal, hogy országa ne
kerülhessen külső nyomás alá. Bukarest tehát jelentős mértékben
lecsökkentette a nyugati behozatalt és az elmúlt másfél évben
beletörődött abba is, hogy a Közös Piac felfüggesztette a gazdasági
együttműködési tárgyalásokat, az Egyesült Államok pedig megvonta a
legnagyobb kedvezményt jelentő státuszt Romániától. Mindennek levét
Románia lakossága itta meg."
|
|
|
|
|
|
 |
A hazai válság
|
München, 1989. december 17. (SZER, Világhiradó) - Kemény István
most következő kommentárjában a hazai politikai és gazdasági válság
elemzéséhez nyújt adalékot:
- Kényszerhelyzet elé állította Németh Miklós az ellenzéki
pártokat a múlt hét végi nemzeti csúcson, és kényszerhelyzet elé
állítja a parlamenti képviselőket is a jövő héten. Ha a parlament
nem fogadja el a költségvetést, akkor nincs megállapodás a
nemzetközi pénzügyi alappal. Egy másik költségvetést a márciusban
választandó új parlament fogadhatna el, vagyis a nemzetközi pénzügyi
szervekkel csak hónapok múlva lehetne megállapodni és - mint
Németh Miklós mondotta - az ország addig nem bírná ki.
Mindenki előtt világos, hogy a jelenlegi majdnem csőd helyzetért
a kormány felelős. Felelős természetesen az elmúlt 40 év
valamennyi kormánya is - de a közvetlen felelősség Németh-kormányát
terheli, ha máskor nem, 1989 első negyedéve után kellett volna
lépni. Mint Matolcsi György írta a HVG-ben: módosítani kellett
volna a lakosság devizakiáramlását, csökkenteni kellett volna a 10-15
legnagyobb rubelexportú vállalat szovjet exportját és a
költségvetési deficit legnagyobb tételeit, és nem októberben kellett
volna megengedni a lakosságnak, hogy bevallja titkos valutáját.
A felelősség megállapítása azonban nem változtat a kényszerhelyzeten.
A két legfájóbb és legvitatottabb pont a lakbéremelés, és a
lakáskölcsönök kamatának emelése, illetve a kamatokra kivetett
hiteladó. E két súlyos intézkedéstől a deficit 9 milliárdos
csökkenését várja a kormány. 9 milliárd valóban nagy összeg, és ha
nem lakásvonalon, akkor valamilyen más sanyargatással kellene ezt
a pénzt beszedni. Csupán azt nem értem, hogy ilyen körülmények között
mit keres az 1990 évi költségvetésben a világkiállításra fordítandó
4 milliárd, illetőleg távolabbi tervekben az erre a célra 1995-ig
elköltendő 20 milliárd. Nyilvánvaló, hogy 20 milliárdból nem lehet
világkiállítást rendezni és a hiányzó 200, 250 milliárd
előteremtésére józan ésszel nem lehet számítani.+++
1989. december 17., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Jószerével az egész ország a rádióra tapadva élt, leste a híreket, hogyan alalkul a gyűlölt fasiszta diktátor sorsa, porba hullik-e végre a hatalma? Temesvárott prolongálódott a harc, a hírek szerint egyre jobban eldurvultak a hatóságok, egyre elszántatbban harcolt a lakosság. 20-án Brassóban is megmozdultak. Ez nagy megkönnyebbülés volt, hiszen mutatta, hogy valódi népfelkelés indulhat meg, nem marad elszigetelt a temesvári konfluktus."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|