 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Dunai Vasmű Munkástanácsa I. közgyűlésének állásfoglalása
"A kormány tehetetlen az új munkahelyek megteremtése
tekintetében. Új munkahelyeket csak tőkeerős egyének tudtak volna
teremteni, de ezt eddigi társadalmi és gazdasági berendezkedésünk
nem tette lehetővé. Ezen keresztül azt sem, hogy külföldi hiteleket
ne csak az állam, hanem magánszemély is felvehessen. Ez odáig
vezetett, hogy a hiteleket elherdálták, félbehagyott, gazdaságtalan
vagy nem működő nagy beruházásokra pazarolták, illetve
internacionalista segítségnyújtásra dobták ki."
BBC, Panoráma:
Meddig mehet el Románia?
"A romániai életszínvonal rohamos csökkenése azzal függött össze,
hogy Ceausescu a 11 milliárd dolláros külföldi adósság
visszafizetését tökélte el azzal a céllal, hogy országa ne
kerülhessen külső nyomás alá. Bukarest tehát jelentős mértékben
lecsökkentette a nyugati behozatalt és az elmúlt másfél évben
beletörődött abba is, hogy a Közös Piac felfüggesztette a gazdasági
együttműködési tárgyalásokat, az Egyesült Államok pedig megvonta a
legnagyobb kedvezményt jelentő státuszt Romániától. Mindennek levét
Románia lakossága itta meg."
|
|
|
|
|
|
 |
Vasutassztrájk
|
1989. december 20., szerda - Szerda reggel 5 és 6 óra között sztrájkoltak a mozdonyvezetők. Mészáros András, a Magyar Államvasutak vezérigazgató-helyettese az MTI tájékoztatására elmondta: túlnyomórészt az előre egyeztetett rend szerint zajlott le a munkabeszüntetés. A mozdonyvezetők a vonatokat nem továbbították, de ígéretük szerint a minimális szolgáltatásokat - fűtést, világítást - ez alatt az idő alatt is biztosították. Az utasoktól panasz nem érkezett a MÁV-hoz, megértéssel vették tudomásul az egyórás késést. Nagyon szórványosan előfordult az is, hogy mozdonyvezetők úgy döntöttek, nem sztrájkolnak, így például a Miskolc-Budapest között közlekedő távolsági személyvonat a menetrend szerint megérkezett. Pápa térségében a helyi motorvonatok vezetői sem éltek sztrájkjogukkal. A hat órakor véget ért sztrájknak a vasút menetrendjét befolyásoló utolsó következményei várhatóan a déli, kora délutáni órákra számolhatók fel.
A legnagyobb ingázó megyének számító Szabolcs-Szatmárban csak
kisebb zavarokat okozott a mozdonyvezetők sztrájkja, pedig csaknem
50 személyvonat vesztegelt az állomásokon. Az utasforgalom a
munkabeszüntetés ideje alatt meglehetősen gyér volt, aki tehette
nyilván korábbi vagy későbbi vonatot választott. A sztrájk ideje
alatt a nemzetközi teherforgalom szinte zavartalan volt. A
tolatómozdonyok ugyan álltak, ez azonban nem akadályozta a munkát,
mert az üzemigazgatóság vezetői jobb szervezéssel előre megoldották
az áruátrakást.
A hegyeshalmi és a rajkai határállomáson a sztrájk idején
egy-egy személyvonat állt. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyártól kapott
információ szerint a sztrájk miatt elkésett dolgozók száma nem érte
el a százat. A győri gyár egyébként a várható késések
figyelembevételével állította a győri állomás elé azokat a buszokat,
amelyek a dolgozókat munkahelyükre szállították.
A két nagy Heves megyei vasúti csomóponton, Hatvanban és
Füzesabonyban az utazni készülők fegyelmezetten vették tudomásul,
hogy a mozdonyvezetők reggel 5 és 6 óra között beszüntették a
munkát. A várakozó utazók többsége egyetértett a mozdonyvezetők
béremelési követelésével. A felelős vasútigazgatóság itt is
megerősítette: a déli órákra valószínűleg ,,utolérik,, a
menetrendet. (MTI)
1989. december 20., szerda 09:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Jószerével az egész ország a rádióra tapadva élt, leste a híreket, hogyan alalkul a gyűlölt fasiszta diktátor sorsa, porba hullik-e végre a hatalma? Temesvárott prolongálódott a harc, a hírek szerint egyre jobban eldurvultak a hatóságok, egyre elszántatbban harcolt a lakosság. 20-án Brassóban is megmozdultak. Ez nagy megkönnyebbülés volt, hiszen mutatta, hogy valódi népfelkelés indulhat meg, nem marad elszigetelt a temesvári konfluktus."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|