|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Dunai Vasmű Munkástanácsa I. közgyűlésének állásfoglalása
"A kormány tehetetlen az új munkahelyek megteremtése
tekintetében. Új munkahelyeket csak tőkeerős egyének tudtak volna
teremteni, de ezt eddigi társadalmi és gazdasági berendezkedésünk
nem tette lehetővé. Ezen keresztül azt sem, hogy külföldi hiteleket
ne csak az állam, hanem magánszemély is felvehessen. Ez odáig
vezetett, hogy a hiteleket elherdálták, félbehagyott, gazdaságtalan
vagy nem működő nagy beruházásokra pazarolták, illetve
internacionalista segítségnyújtásra dobták ki."
BBC, Panoráma:
Meddig mehet el Románia?
"A romániai életszínvonal rohamos csökkenése azzal függött össze,
hogy Ceausescu a 11 milliárd dolláros külföldi adósság
visszafizetését tökélte el azzal a céllal, hogy országa ne
kerülhessen külső nyomás alá. Bukarest tehát jelentős mértékben
lecsökkentette a nyugati behozatalt és az elmúlt másfél évben
beletörődött abba is, hogy a Közös Piac felfüggesztette a gazdasági
együttműködési tárgyalásokat, az Egyesült Államok pedig megvonta a
legnagyobb kedvezményt jelentő státuszt Romániától. Mindennek levét
Románia lakossága itta meg."
|
|
|
|
|
|
|
A Dunai Vasmű Munkástanácsa I. közgyűlésének állásfoglalása (1. rész) (OS)
|
1989. december 20., szerda - A munkástanácsok létrejöttében nem egyszerűen a gazdasági válság elhúzódása a meghatározó, hanem a felismerés, hogy annak terheit - a szólamok ellenére - a társadalom különböző rétegei nagyon eltérően kénytelenek viselni. Az arányos közteherviselés mind a mai napig nem valósult meg, a gazdasági válság a munkabérből élőket sújtja leginkább. A munkabér a munkerő egyszerű újratermeléséhez, a létfenntartáshoz még elégséges. A bérek adói magasak, az infláció rohamléptekkel nőtt. Eddig elért alacsony életszínvonalunkat különmunkával, túlórákkal, másod- és harmadállásokkal, feketemunkával próbáljuk megtartani. A 8 órai munkabér nem elegendő a tisztességes megélhetéshez. A munkástanács feladata a munkáltatói jogosítványokkal nem rendelkező beosztottak érdekeinek képviselete. Az áruhiány kiterjedt az alapvető fogyasztási cikkekre, az áremeléseket is ezeknél alkalmazzák leginkább és túl gyakran. Fenyeget a munkanélküliség veszélye, az ÁBMH és a munkáltatók a végkielégítés intézményéről hallani sem akarnak. A kormány tehetetlen az új munkahelyek megteremtése tekintetében. Új munkahelyeket csak tőkeerős egyének tudtak volna teremteni, de ezt eddigi társadalmi és gazdasági berendezkedésünk nem tette lehetővé. Ezen keresztül azt sem, hogy külföldi hiteleket ne csak az állam, hanem magánszemély is felvehessen. Ez odáig vezetett, hogy a hiteleket elherdálták, félbehagyott, gazdaságtalan vagy nem működő nagy beruházásokra pazarolták, illetve internacionalista segítségnyújtásra dobták ki. A gazdaság privatizálása rossz úton halad. Az átalakuló vállalatoknál a felső vezetés önkénye és önzése a meghatározó. Nyoma sincs a vállalati törvény által biztosított alkalmazotti részvételnek a döntéshozatalban. Az átalakuló vállalatoknál csak a tulajdonos és annak részesedése változik, de a termékszerekezet, a szervezeti felépítés továbbra is korszerűtlen. Az alkalmazottak részvétele a döntéshozatalban, a résztulajdonlásban, amelyet egyébként nagyon alacsony mértékben, 10 százalékban határoz meg lehetőségként a törvény, és annak hozzáférhetőségében, hitelformák hiányában nem biztosított. Az alkalmazottakat, a munkásságot a Dunai Vasműben a gazdasági vezetés a volt politikai vezetés támogatásával és sajnos a szakszervezet jóváhagyásával erőteljesen megosztotta. Más szakmákban, de azonos beosztásban és műszakszámon belül a bérek aránya két-háromszoros. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 17:23
|
Vissza »
|
|
A Dunai Vasmű Munkástanácsa I. közgyűlésének állásfoglalása (2. rész) (OS)
|
Nem célunk a hivatalos szakszervezet szétzilálása, hiszen ezzel sértenénk a benne még megbízó munkatársaink önérzetét és érdekét, de úgy gondoljuk, hogy jogaink és érdekeink hatékony védelmében csak az önszerveződés eszközével léphetünk fel. Versenyhelyzetet kívánunk teremteni az államosított és az új érdekképviseletek között. Viszont kijelentjük tárgyalási szándékunkat a szakszervezettel. Részt kívánunk venni egy vállalati kollektív keretszerződés kidolgozásában, érvényesíteni kívánjuk szakszervezeti jogosultságunkat. Tiltakozunk a kormányzat tervezett intézkedései: az állami lakástámogatás megszüntetése, a lakbéremelések, a hosszú lejáratú hitelek adóztatása ellen. Szükségesnek tartjuk a gazdasági egységek átalakulását, a rendszerváltást, mert meggyőződésünk, hogy a működőképes piacgazdaság megvalósításához a demokrácia intézményrendszerének létrehozásán keresztül teremthető meg a valódi érdekeltség. De nem hagyhatjuk, hogy a nagy sietségben a gazdasági hatalomért folytatott harc közepette jogaink és érdekeink elsikkadjanak, avagy azok eltiprásával történjen meg egy szűk réteg vagyonosodása. A kormány a munkavállalóktól várja el úgymond a felelős, jó alattvalóhoz méltó magatartást, miközben a válságért felelősök tovább dőzsölnek luxuskörülmények között, elkerülve a felelősségre vonást. (OS)
1989. december 20., szerda 17:25
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Jószerével az egész ország a rádióra tapadva élt, leste a híreket, hogyan alalkul a gyűlölt fasiszta diktátor sorsa, porba hullik-e végre a hatalma? Temesvárott prolongálódott a harc, a hírek szerint egyre jobban eldurvultak a hatóságok, egyre elszántatbban harcolt a lakosság. 20-án Brassóban is megmozdultak. Ez nagy megkönnyebbülés volt, hiszen mutatta, hogy valódi népfelkelés indulhat meg, nem marad elszigetelt a temesvári konfluktus."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|