 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Dunai Vasmű Munkástanácsa I. közgyűlésének állásfoglalása
"A kormány tehetetlen az új munkahelyek megteremtése
tekintetében. Új munkahelyeket csak tőkeerős egyének tudtak volna
teremteni, de ezt eddigi társadalmi és gazdasági berendezkedésünk
nem tette lehetővé. Ezen keresztül azt sem, hogy külföldi hiteleket
ne csak az állam, hanem magánszemély is felvehessen. Ez odáig
vezetett, hogy a hiteleket elherdálták, félbehagyott, gazdaságtalan
vagy nem működő nagy beruházásokra pazarolták, illetve
internacionalista segítségnyújtásra dobták ki."
BBC, Panoráma:
Meddig mehet el Románia?
"A romániai életszínvonal rohamos csökkenése azzal függött össze,
hogy Ceausescu a 11 milliárd dolláros külföldi adósság
visszafizetését tökélte el azzal a céllal, hogy országa ne
kerülhessen külső nyomás alá. Bukarest tehát jelentős mértékben
lecsökkentette a nyugati behozatalt és az elmúlt másfél évben
beletörődött abba is, hogy a Közös Piac felfüggesztette a gazdasági
együttműködési tárgyalásokat, az Egyesült Államok pedig megvonta a
legnagyobb kedvezményt jelentő státuszt Romániától. Mindennek levét
Románia lakossága itta meg."
|
|
|
|
|
|
 |
Románia - japán értesülések
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. december 20. szerda (MTI-tud) - A japán sajtó továbbra is címoldalon foglalkozik a romániai eseményekkel.
A Jomiuri Simbun Tőkés Lászlót a Ceausescu-rezsimmel szembeni
ellenállás jelképeként méltatta. Rámutatott, hogy Romániában a
félelem légkörben mindenki hallgatott, csupán a magyar lelkész volt
az, aki felemelte a szavát a diktatúra ellen. A japán lapok
munkatársai megpróbálták kideríteni Tőkés László hollétét. Apját
felhívták telefonon, tőle tudják, hogy a papot és feleségét véresre
verve elhurcolták, a terhes asszony az ütlegelések miatt elvetélt. A
telefon-összeköttetés ennél a közlésnél megszakadt.
A Mainicsi Simbun szerkesztőségi cikke a romániai véres
események ismertetése után rámutat, hogy egész Kelet-Európában
sikerült békésen elindítani a demokratikus átmenetet, kivéve
Romániát. A lap rámutat, hogy a romániai vezetés a hírzárlattal és a
határok lezárásával sem tudja elleplezni a tényeket.
Az Aszahi Simbun szintén szerkesztőségi cikkben ítéli el a
romániai erőszakot. Az események előzményeit elemezve a cikk a kitér
a gazdasági bajokra is, emlékeztetve arra, hogy az ország
adósságállományát rendkívül erőszakos módszerekkel szorították a
minimumra. Az írás rámutat, hogy japán értékelés szerint többről van
szó, mint nemzetiségi problémáról. Ezt igazolja a KYODO jelentése
is. A japán hírügynökség szerint ugyanis a halálos áldozatoknak -
amelyek számát 3-400-ra becsüli - és a sebesülteknek csak 20
százaléka magyar. A KYODO szerda reggeli jelentésében az áldozatok
számát már legalább kétezerre becsülte. A The Japan Times
valószinűnek tartja, hogy Romániában bevezették a rendkívüli
állapotot.
A japán lapok értesülése szerint a tüntetések Temesváron kívül
Aradra, Nagyváradra és Brassóra is átterjedtek és még kedden is
szórványos lövöldözést lehetett hallani több városban. +++
1989. december 20., szerda 07:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Jószerével az egész ország a rádióra tapadva élt, leste a híreket, hogyan alalkul a gyűlölt fasiszta diktátor sorsa, porba hullik-e végre a hatalma? Temesvárott prolongálódott a harc, a hírek szerint egyre jobban eldurvultak a hatóságok, egyre elszántatbban harcolt a lakosság. 20-án Brassóban is megmozdultak. Ez nagy megkönnyebbülés volt, hiszen mutatta, hogy valódi népfelkelés indulhat meg, nem marad elszigetelt a temesvári konfluktus."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|