 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Dunai Vasmű Munkástanácsa I. közgyűlésének állásfoglalása
"A kormány tehetetlen az új munkahelyek megteremtése
tekintetében. Új munkahelyeket csak tőkeerős egyének tudtak volna
teremteni, de ezt eddigi társadalmi és gazdasági berendezkedésünk
nem tette lehetővé. Ezen keresztül azt sem, hogy külföldi hiteleket
ne csak az állam, hanem magánszemély is felvehessen. Ez odáig
vezetett, hogy a hiteleket elherdálták, félbehagyott, gazdaságtalan
vagy nem működő nagy beruházásokra pazarolták, illetve
internacionalista segítségnyújtásra dobták ki."
BBC, Panoráma:
Meddig mehet el Románia?
"A romániai életszínvonal rohamos csökkenése azzal függött össze,
hogy Ceausescu a 11 milliárd dolláros külföldi adósság
visszafizetését tökélte el azzal a céllal, hogy országa ne
kerülhessen külső nyomás alá. Bukarest tehát jelentős mértékben
lecsökkentette a nyugati behozatalt és az elmúlt másfél évben
beletörődött abba is, hogy a Közös Piac felfüggesztette a gazdasági
együttműködési tárgyalásokat, az Egyesült Államok pedig megvonta a
legnagyobb kedvezményt jelentő státuszt Romániától. Mindennek levét
Románia lakossága itta meg."
|
|
|
|
|
|
 |
Temesvár - brit sajtó (2.rész)
|
A lap ,,Balkáni Caligula,, című vezércikkében hangoztatja, hogy
Romániában ,,a félelem a kulcsszó,, és ,,nincs olyan szervezet, mint
például Lengyelországban a katolikus egyház, amely kapcsolatot
teremtene az értelmiségiek, illetve a munkások között,,. Kivételként
emeli ki a magyar nemzeti kisebbséget, ,,amelyet származása miatt
különlegesen kemény bánásmódban részesítettek a ,,szisztematizálás,,
címén rendezett falurombolások során.,, Emlékeztet a magyar kormány
sorozatos tiltakozásaira, megjegyzi, hogy az Erdéllyel kapcsolatos
vita régi eredetű és aggodalmát fejezi ki:
,,A vasárnapi kihíváshoz hasonló megmozdulások, akár támogatja
ezeket a magyar kormány, akár nem, valószínűleg újabb vérontáshoz
vezetnek. A háború utáni határok, amelyeket a helsinki
záródokumentum elismert, azoknak a bizonyosságoknak az egyikét
jelentik, amelyek még megmaradtak az utóbbi hónapokban átalakuló
világban. A kérdést csakis akkor lehet majd felvetni, amikor mind
Budapesten, mind Bukarestben megtörtént a demokratikus kormányzat
szilárd alapjainak megteremtése,, - hangoztatja a The Times
vezércikke.
A Financial Times budapesti tudósítója háttérmagyarázatában
annak jeleként értékeli a temesvári tüntetést, hogy ,,az emberek
kétségbeesetten keresik a neosztálinizmus utolsó bástyájának
megnyitásához vezető utat,,.
,,A mindenütt jelenlévő biztonsági rendőrséggel megerősített,
hermetikusan zárt és paranoiás természetű román politikai
rendszerben élet és halál közötti választás kérdése lehet az emberek
számára az elhatározás, hogy kimennek az utcára,, - hangoztatja a
tudósító. Befejezésül azt a reményét fejezi ki, hogy ,,a nemzetiségi
megmozdulás, a munkások elégedetlenségének szórványos
megnyilvánulásai és értelmiségiek nyílt levelei nyomán most a három
erő lassan talán hallatni fogja a hangját,,.+++
1989. december 19., kedd 12:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Jószerével az egész ország a rádióra tapadva élt, leste a híreket, hogyan alalkul a gyűlölt fasiszta diktátor sorsa, porba hullik-e végre a hatalma? Temesvárott prolongálódott a harc, a hírek szerint egyre jobban eldurvultak a hatóságok, egyre elszántatbban harcolt a lakosság. 20-án Brassóban is megmozdultak. Ez nagy megkönnyebbülés volt, hiszen mutatta, hogy valódi népfelkelés indulhat meg, nem marad elszigetelt a temesvári konfluktus."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|