 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF Budapest I. és XII. kerületi szervezetének felhívása
"A Magyar Demokrata Fórum I. és
XII. kerületi szervezete felhívja az összes demokratikus mozgalmat
és pártot arra, hogy amennyiben az Országgyűlés a soron következő
ülésszakon nem oszlatja fel önmagát, és nem kezdeményezi a márciusi
szabad országgyűlési választásokat, akkor utcai tömegtüntetés
keretében adjon kifejezést tiltakozásának, és követelje az
Országgyűlés feloszlatását. A tömegtüntetés időpontját és helyét a
sajtó útján az eseményektől függően hozzuk nyilvánosságra."
Deutschlandfunk, Kommentár:
Parlamentáris kormányválság?
"Az előzetes
tárgyalásokon - a szociáldemokraták kivételével - valamennyi
jelentős párt egyetértett abban, hogy nemzeti érdek minél hamarább
megtartani a választásokat, mert az országnak szükséghelyzetében
mielőbb legitim parlamentre és annak felelős kormányra van szüksége.
A választások első lehetséges időpontja 1990 március 18-ika, a
parlament önföloszlatásától a választásokig ugyanis 90 napnak kell
eltelnie. Nem tisztázott még: mi legyen a parlamenttel ebben a 90
napban, feloszlassa-e önmagát, vagy hosszabbítsa meg mandátumát?"
|
|
|
|
|
|
 |
Kína és a kelet-európai változások (1.rész)
|
Peking, 1989. december 17. vasárnap (MTI-Panoráma)
A kínai közvélemény, a jelek szerint, zavarban van. Nem tud mit
kezdeni azokkal a drámai változásokkal, amelyek a kelet-európai
országokban - Lengyelországban, Magyarországon, az NDK-ban,
Csehszlovákiában és Bulgáriaban - mennek végbe. A bizonytalanság és
az értetlenség oka mindenekelőtt az, hogy a kínai sajtó és a
tömegtájékoztatás változatlanul csak gyéren és megszűrten tudósít a
kelet-európai fejleményekről. A sajtót irányító Kínai Kommunista
Párt kitart ama gyakorlat mellett, hogy Kínának nem kell, és nem
szabad kommentálnia a szocialista országokban történteket, abból az
elvből kiindulva, hogy nem szabad beavatkozni egymás belügyeibe.
Vonatkozik ez az elv nem csak a pártközi, hanem az államközi
kapcsolatok kezelésére is.
Vagyis a kínai tömegtájékoztatás kénytelen némely tények
közlésére szorítkozni, magyarázatot nem fűz hozzájuk, és nem számol
be az érintett pártok, kormányok elemzéseiről, álláspontjáról.
Mindez nem jelenti azt, hogy nincs ideológiai eligazítás a kínai
sajtóban. Általános jellegű elméleti cikkekben a kínai Kommunista
Párt elég egyértelműen megfogalmazza a maga álláspontját. A
közvetlen utalásoktól azonban óvakodnak e cikkek szerzői, így inkább
csak ,,áthallásos,, alapon lehet arra következtetni, hogy
voltaképpen miről és kikről van szó. A Zsenmin Zsipao egyik hosszabb
cikke például ismerteti azokat a módszereket, amelyekkel az
imperializmus a kapitalista útra igyekszik terelni a szocialista
országokat. A kínai szerző véletlenül sem említ neveket, de a
cikkben könnyű ráismerni a magyarországi vagy a lengyelországi
helyzetre. A Beijing Review cikksorozatban fejti ki, hogy a
marxizmus-leninizmus továbbra is korunk vezérlő ideológiája, s csak
általánosan fogalmazva említi meg, hogy vannak, akik az ideológiai
pluralizmus jegyében a proletáriátus elméletét másfajta elméletekkel
akarják helyettesíteni, a marxizmus-leninizmus feladására
törekszenek, nem pedig a korszerűsítésére. (folyt.)
1989. december 17., vasárnap 12:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|