 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF Budapest I. és XII. kerületi szervezetének felhívása
"A Magyar Demokrata Fórum I. és
XII. kerületi szervezete felhívja az összes demokratikus mozgalmat
és pártot arra, hogy amennyiben az Országgyűlés a soron következő
ülésszakon nem oszlatja fel önmagát, és nem kezdeményezi a márciusi
szabad országgyűlési választásokat, akkor utcai tömegtüntetés
keretében adjon kifejezést tiltakozásának, és követelje az
Országgyűlés feloszlatását. A tömegtüntetés időpontját és helyét a
sajtó útján az eseményektől függően hozzuk nyilvánosságra."
Deutschlandfunk, Kommentár:
Parlamentáris kormányválság?
"Az előzetes
tárgyalásokon - a szociáldemokraták kivételével - valamennyi
jelentős párt egyetértett abban, hogy nemzeti érdek minél hamarább
megtartani a választásokat, mert az országnak szükséghelyzetében
mielőbb legitim parlamentre és annak felelős kormányra van szüksége.
A választások első lehetséges időpontja 1990 március 18-ika, a
parlament önföloszlatásától a választásokig ugyanis 90 napnak kell
eltelnie. Nem tisztázott még: mi legyen a parlamenttel ebben a 90
napban, feloszlassa-e önmagát, vagy hosszabbítsa meg mandátumát?"
|
|
|
|
|
|
 |
Német kérdés - A Szovjetunió álláspontja (2. rész)
|
Moszkva másik nagy aggodalma, hogy a két német állam
egyesülésével - a szövetségi rendszerektől függetlenül is - hatalmas
erőközpont jönne létre Európa szívében. A szovjet vezetőket -
nyilatkozataik hangsúlyaiból ítélve - ez az eshetőség talán még
jobban aggasztja, mint a kelet-nyugati egyensúly megbomlása.
Nyilatkozataik visszatérő eleme a nyugati országok hasonló
fenntartásaira való utalás, az az érv, miszerint az NSZK
szövetségeseit is nyugtalanítja, hogy a jelenlegi kétpólusú
egyensúlyi rendszert megingathatja egy harmadik hatalmi tényező
megjelenése Európa közepén.
Moszkvában attól tartanak, hogy az egyesülés után azonnal
felvetődne a második világháború után kialakult határok, elsősorban
a keleti Odera-Neisse határ kérdése. Tadeusz Mazowiecki
miniszterelnök minapi moszkvai tárgyalásain nem véletlenül volt
kiemelt téma a német kérdés, és az sem csoda, hogy a lengyel
kormányfő e kérdésben maradéktalanul osztotta szovjet vendéglátói
véleményét. ,,A szovjet nép nagy áldozatokat hozott a második
világháborúban, ezért érzékenyen reagál minden olyan lépésre, amely
a háború után kialakult európai realitások megváltoztatását
célozza,,. Ezt a szovjet külügyminiszter hangsúlyozta nemrég
Moszkvában nyugatnémet kollégája előtt.
Moszkva harmadik aggodalma is erősen érződött Sevardnadze és
Genscher december eleji megbeszélésein. A szovjet vezetés szeretné
kivédeni, hogy az NSZK nyílt beavatkozással irányt szabjon az
NDK-beli fejleményeknek, és ezzel precedenst teremtsen a
kelet-európai folyamatok nyugati vezérléséhez. Sevardnadze a bonni
kormány szemére vetette, hogy önös érdeket hajszolva hasznot akar
húzni a kelet-európai államok problémáiból. ,,A bonni kormány elő
akarja írni, hogy a szuverén NDK milyen úton járjon. A két német
állam közötti kapcsolatok fejlesztésének feltételeként az NDK
társadalmi és politikai rendszerének megváltoztatását szabja meg,, -
mondta a szovjet külügyminiszter, és valóságos diktátumnak
minősítette Kohl kancellár tízpontos újraegyesítési tervét.
A szovjet külügyminisztérium sajtótájékoztatóin többször
elhangzott, hogy a Nyugat azelőtt a forradalom exportjával vádolta a
Szovjetuniót, s most, miután a szovjet külpolitika alaposan
megváltozott, nem lenne hasznára a világnak, ha a Nyugat tenne
kísérletet saját értékrendjének exportálására.
A Szovjetunió a két német állam egyesülését hevesen ellenzi,
együttműködésüket, kapcsolataik fejlesztését, a két német államban
élő emberek közé húzott valóságos és képzeletbeli falak lebontását
azonban igencsak támogatja. +++ Barta György (Moszkva), MTI-Panoráma
(bgy csr)
1989. december 17., vasárnap 12:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|