|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF Budapest I. és XII. kerületi szervezetének felhívása
"A Magyar Demokrata Fórum I. és
XII. kerületi szervezete felhívja az összes demokratikus mozgalmat
és pártot arra, hogy amennyiben az Országgyűlés a soron következő
ülésszakon nem oszlatja fel önmagát, és nem kezdeményezi a márciusi
szabad országgyűlési választásokat, akkor utcai tömegtüntetés
keretében adjon kifejezést tiltakozásának, és követelje az
Országgyűlés feloszlatását. A tömegtüntetés időpontját és helyét a
sajtó útján az eseményektől függően hozzuk nyilvánosságra."
Deutschlandfunk, Kommentár:
Parlamentáris kormányválság?
"Az előzetes
tárgyalásokon - a szociáldemokraták kivételével - valamennyi
jelentős párt egyetértett abban, hogy nemzeti érdek minél hamarább
megtartani a választásokat, mert az országnak szükséghelyzetében
mielőbb legitim parlamentre és annak felelős kormányra van szüksége.
A választások első lehetséges időpontja 1990 március 18-ika, a
parlament önföloszlatásától a választásokig ugyanis 90 napnak kell
eltelnie. Nem tisztázott még: mi legyen a parlamenttel ebben a 90
napban, feloszlassa-e önmagát, vagy hosszabbítsa meg mandátumát?"
|
|
|
|
|
|
|
Német kérdés - A Szovjetunió álláspontja (1. rész)
|
1989. december 17. vasárnap (MTI-Panoráma)
A német népnek történelmi joga, hogy nemzeti és állami egységre törekedjék, ám az egység megvalósítása jelenleg nincs napirenden - röviden ez a Szovjetunió álláspontja a német kérdésben. Az utóbbi hetekben, az NDK gyorsuló tempójú átalakulása és az NSZK-ban feltörő merész remények láttán, árnyalatnyi fogalmazásbeli eltérésekkel, többször is nyomatékosan hangoztatták ezt szovjet politikai vezetők, szóvivők és kommentátorok. Teljesen egyértelmű, hogy a Szovjetunió számára a német állami egység megteremtése - jelenleg és a közeljövőben - elfogadhatatlan. Bizonytalan viszont a német nép történelmi jogára vonatkozó kitétel értelmezése, hiszen ködbe vész e jog érvényesíthetőségének az ideje. Általánosságnál azonban többről van szó: a hivatalos szovjet állásfoglalások egy európai biztonsági rendszer létrejöttében és a földrész demilitarizálásában jelölik meg a német újraegyesítés feltételeit. Moszkvának három nyomós oka van arra, hogy az összeurópai folyamatba ágyazza a német kérdést: a kényes kelet-nyugati erőegyensúly fenntartása, a második világháború után kialakult határok védelme és a kelet-európai folyamatok irányával kapcsolatos megfontolások. Aligha kétséges, hogy a két német állam egyesülése esetén az NSZK formálná a maga képére az NDK-t, nem pedig fordítva, így a Szovjetunió stratégiailag fontos szövetségését veszítené el. Ezáltal felborulna a hozzávetőleges kelet-nyugati katonai erőegyensúly, márpedig az erőegyensúlyon alapuló stabilitást Moszkvában a ,,közös európai ház,, kialakításához nélkülözhetetlen biztonsági garanciának tekintik. ,,A mi biztonságunkhoz az is szükséges, hogy a másik fél is biztonságban érezze magát, és a másik fél biztonságának is feltétele, hogy mi biztonságban érezzük magunkat. Ezért, ha változtatni akarunk az erőegyensúlyra épülő, jelenlegi biztonsági rendszeren, akkor azt csakis együtt, egyetértésben, a kölcsönös biztonság más szavatosságainak megteremtésével párhuzamosan szabad megtennünk,, - fejtette ki a minap egy moszkvai sajtóértekezleten Jurij Gremitszkih szovjet külügyi szóvivő. Kollégája, Gennagyij Geraszimov azt hangsúlyozta egy másik sajtóértekezleten, hogy a Szovjetunió megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít az NDK létének a stabilitás megőrzésében. Nem csinált titkot belőle, hogy a Szovjetunió - bár minden szövetségese megőrzését fontosnak tartja - nem egyforma stratégiai jelentőséget tulajdonít az NDK és például Magyarország VSZ-tagságának. (folyt.)
1989. december 17., vasárnap 12:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|