 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF Budapest I. és XII. kerületi szervezetének felhívása
"A Magyar Demokrata Fórum I. és
XII. kerületi szervezete felhívja az összes demokratikus mozgalmat
és pártot arra, hogy amennyiben az Országgyűlés a soron következő
ülésszakon nem oszlatja fel önmagát, és nem kezdeményezi a márciusi
szabad országgyűlési választásokat, akkor utcai tömegtüntetés
keretében adjon kifejezést tiltakozásának, és követelje az
Országgyűlés feloszlatását. A tömegtüntetés időpontját és helyét a
sajtó útján az eseményektől függően hozzuk nyilvánosságra."
Deutschlandfunk, Kommentár:
Parlamentáris kormányválság?
"Az előzetes
tárgyalásokon - a szociáldemokraták kivételével - valamennyi
jelentős párt egyetértett abban, hogy nemzeti érdek minél hamarább
megtartani a választásokat, mert az országnak szükséghelyzetében
mielőbb legitim parlamentre és annak felelős kormányra van szüksége.
A választások első lehetséges időpontja 1990 március 18-ika, a
parlament önföloszlatásától a választásokig ugyanis 90 napnak kell
eltelnie. Nem tisztázott még: mi legyen a parlamenttel ebben a 90
napban, feloszlassa-e önmagát, vagy hosszabbítsa meg mandátumát?"
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP XIV. kongresszusa (5. rész) - Grósz Károly sajtóértekezlete
|
A kongresszus ,,félidejében,, Grósz Károly, a kongresszusi
előkészítő bizottság egyik vezetője tartott sajtóértekezletet.
Az egykori főtitkárhoz intézett több kérdés is azt feszegette,
mennyiben hibás az MSZMP volt vezetése az ország jelenlegi gazdasági
helyzetének előidézésében. Grósz Károly ezzel kapcsolatosan
elmondta: a párt vezetőit - különösen az utóbbi tíz-tizenöt évben -
súlyos gazdasági tévedések terhelik. A hibák, a téves
gazdaságpolitikai intézkedések okát abban látja, hogy a pártvezetők
nem vették figyelembe a világban zajló gazdasági változásokat, s
elsősorban arra vigyáztak, hogy ne rakjanak újabb terheket a
lakosság vállára.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy az MSZMP újjászervezése nem
csupán a régi, bukott vezetők hatalmának átmentését szolgálja-e,
Grósz Károly kifejtette: a párt újjászervezésén munkálkodók nagy
része nyugdíjas, tehát részükről semmiféle hatalom-átmentésről nem
lehet szó. Hozzátette: furcsa ilyenfajta átmentésről beszélni egy
jelenleg háttérbe szorított, oppozícióban lévő párt esetében.
A többpártrendszerről szólva Grósz Károly elismerte: az 1988
májusi pártértekezletet követően ő maga határozottan az
egypártrendszer mellett foglalt állást. Azóta azonban - mint
rámutatott - e kérdésben megváltozott a véleménye, s jelenleg úgy
látja, hogy a többpártrendszerű berendezkedés a helyes.
Több újságíró is arról érdeklődött, miként értékeli az MSZMP az
1956-os eseményeket. Grósz Károly - több ízben kifejtett
álláspontját megerősítve - elmondta, hogy az októberi események
népfelkelésként kezdődtek, ám október utolsó napjaitól az
ellenforradalmi jegyek kerültek túlsúlyba. Éppen ezért torznak
ítélte a jelenlegi értékelést, miszerint kizárólag a
népfelkelés-jelleget helyezik előtérbe.
Az MSZMP programjáról, szervezeti felépítéséről Grósz Károly
kifejtette: tévesek és rosszindulatúak azok a bírálatok, amelyek az
MSZMP programjában a proletárdiktatúra tételét vélik felfedezni.
Mint mondotta, az MSZMP-ben már két évtizede nincs napirenden a
proletárdiktatúra, s ennek terminológiáját már a korábbi
pártdokumentumokban is az össznépi állam fogalma váltotta fel. A
párt szervezeti felépítésének alapjául szolgáló demokratikus
centralizmusról szólva Grósz Károly leszögezte: a működési elvek
meghatározása valamennyi párt belső ügye. Hozzáfűzte: ő maga személy
szerint nem ismer egyetlen olyan pártot sem, ahol ne érvényesülne a
centralizmus. Végezetül megjegyezte: az elmúlt évtizedekben az
MSZMP-t egyébként sem a demokratikus centralizmus, hanem egy
eltorzult bürokratikus centralizmus jellemezte. (folyt.)
1989. december 17., vasárnap 17:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|