|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF Budapest I. és XII. kerületi szervezetének felhívása
"A Magyar Demokrata Fórum I. és
XII. kerületi szervezete felhívja az összes demokratikus mozgalmat
és pártot arra, hogy amennyiben az Országgyűlés a soron következő
ülésszakon nem oszlatja fel önmagát, és nem kezdeményezi a márciusi
szabad országgyűlési választásokat, akkor utcai tömegtüntetés
keretében adjon kifejezést tiltakozásának, és követelje az
Országgyűlés feloszlatását. A tömegtüntetés időpontját és helyét a
sajtó útján az eseményektől függően hozzuk nyilvánosságra."
Deutschlandfunk, Kommentár:
Parlamentáris kormányválság?
"Az előzetes
tárgyalásokon - a szociáldemokraták kivételével - valamennyi
jelentős párt egyetértett abban, hogy nemzeti érdek minél hamarább
megtartani a választásokat, mert az országnak szükséghelyzetében
mielőbb legitim parlamentre és annak felelős kormányra van szüksége.
A választások első lehetséges időpontja 1990 március 18-ika, a
parlament önföloszlatásától a választásokig ugyanis 90 napnak kell
eltelnie. Nem tisztázott még: mi legyen a parlamenttel ebben a 90
napban, feloszlassa-e önmagát, vagy hosszabbítsa meg mandátumát?"
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP XIV. kongresszusa (2. rész)
|
Az őszi tanácskozás hangadói jelentősen meggyengítették a magyar szervezett baloldalt, utat nyitottak a szocializmus-ellenes jobboldali erőknek, felbecsülhetetlen károkat okozva a magyar népnek. Sok százezer ember becsületes közéleti munkáját kérdőjelezték meg, tömegeket taszítottak el a politikai közélettől; lehetővé tették olyan intézkedések születését, amelyek aláássák a szocialista rendszer alapjait; méltatlanul megsértették a munkásőrség becsületes tagjait, kitiltották a pártszerveket a munkahelyekről, olyan kormányzati döntéseket készítettek elő, amelyek következményei egyoldalúan a lakosságra hárulnak - sorolta Grósz Károly, hangsúlyozva, hogy a tagságra akarják hárítani mindazt a politikai terhet is, ami az MSZMP akkori vezetésének hibáiból ered. Véleménye szerint a párttagság nem tehető felelőssé néhány ember hibás döntéséért. Az előadó utalt arra, hogy sokan vitatják: 1988-ban döntöttek-e rosszul vagy azt követően különböző okokból nem voltak képesek a helyes elhatározásokat megvalósítani. Személyesen az utóbbit képviseli: a magyar baloldalt ugyanis a frakciózások, az egyéni ambíciók rombolták szét, a pártot nem kívülről, hanem belülről bomlasztották fel. Saját felelősségét említve idézettel élt, amely szerint barátnak vélte az ellenségét. Az ország gazdasági helyzetét elemezve rámutatott: érthetetlen, hogy ilyen körülmények között a kormány vezetése nem a gazdasági teendőkre összpontosítja a figyelmét, hanem a politikai átalakulásra koncentrál. Ez is oka, hogy társadalmi támogatás nélkül maradt a kormány, amelynek gazdaságpolitikai programját erőtlennek ítélte. Hangsúlyozta: a fenyegető gazdasági összeomlás elkerülése érdekében gyökeresen új gazdaságpolitikára van szükség, a kerekasztal-tárgyalások harmadik oldalán részt vevő szervezetek javaslatának megfelelően. Reményét fejezte ki, hogy az MSZMP rövidesen a közvélemény elé állhat egy ilyen programmal. A nemzetközi kapcsolatokra térve rámutatott, hogy a szocialista partnereinkhez fűződő viszony megromlott, s - a gazdasági helyzet és a belpolitikai stabilitás csökkenése miatt - csökkenőben van a Nyugat érdeklődése is hazánk iránt. A továbbiakban részletesen beszélt arról, hogy a pártot tartalmi és személyi kérdések osztják meg. Egyesek eltérően ítélik meg a májusi pártérteklezlet eredményeit és az azóta végbement változásokat. A párt tagjai az MSZP-vel való viszony alakításában sem egységesek, bár azt elismerik, hogy a viszony alakulása nemcsak az MSZMP-n múlik. A legnagyobb vitát a vagyonmegosztás körüli értelmetlen konfliktusok okozzák. (folyt.köv.)
1989. december 17., vasárnap 15:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|