 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF Budapest I. és XII. kerületi szervezetének felhívása
"A Magyar Demokrata Fórum I. és
XII. kerületi szervezete felhívja az összes demokratikus mozgalmat
és pártot arra, hogy amennyiben az Országgyűlés a soron következő
ülésszakon nem oszlatja fel önmagát, és nem kezdeményezi a márciusi
szabad országgyűlési választásokat, akkor utcai tömegtüntetés
keretében adjon kifejezést tiltakozásának, és követelje az
Országgyűlés feloszlatását. A tömegtüntetés időpontját és helyét a
sajtó útján az eseményektől függően hozzuk nyilvánosságra."
Deutschlandfunk, Kommentár:
Parlamentáris kormányválság?
"Az előzetes
tárgyalásokon - a szociáldemokraták kivételével - valamennyi
jelentős párt egyetértett abban, hogy nemzeti érdek minél hamarább
megtartani a választásokat, mert az országnak szükséghelyzetében
mielőbb legitim parlamentre és annak felelős kormányra van szüksége.
A választások első lehetséges időpontja 1990 március 18-ika, a
parlament önföloszlatásától a választásokig ugyanis 90 napnak kell
eltelnie. Nem tisztázott még: mi legyen a parlamenttel ebben a 90
napban, feloszlassa-e önmagát, vagy hosszabbítsa meg mandátumát?"
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP XIV. kongresszusa (1. rész)
|
1989. december 17., vasárnap - A Magyar Szocialista Munkáspárt
XIV. kongresszusa zárt üléssel kezdte meg munkáját vasárnap reggel
az Építők Székházában. A párt vidéki és budapesti tagságát képviselő
mintegy 8OO küldött döntött az ügyrendről, majd Marosán György
mondott megnyitót. Beszédében utalt arra: azért vállalta e
szereplést, mert az MSZMP az a párt, amely védelmezi a marxizmust, s
azon munkálkodik, hogy visszaszerezze a tudományos szocializmus, a
marxizmus hitelét. Kérte a küldötteket: segítsenek abban, hogy a
politikai közéletbe visszakerüljön az önkéntes mozgalmi munka.
Megítélése szerint a kongresszus egyik leglényegesebb feladata a hit
és a bizalom helyreállítása.
Ezek után felkérte a kongresszus elnökségének tagjait - Berecz
Jánost, Puja Frigyest és Szűcs Ervint -, hogy közösen vezessék a
tanácskozás munkáját.
A küldöttek ezt követően egyhangúan állást foglaltak abban, hogy
az MSZMP erkölcsi és politikai elégtételt szolgáltat méltánytalanul
megsértett tagjainak, közöttük Marosán Györgynek.
Grósz Károly, a kongresszusi előkészítő bizottság elnöke lépett
ezután a mikrofonhoz, az ország politikai és gazdasági helyzetéről,
a párt szervezéséről tartva referátumot. Elöljáróban leszögezte: az
MSZMP nem szűnt meg, él és dolgozik szerte az országban. Léte és
újjászervezése mellett a tagság döntött, amely meggyőződéssel
vallja, hogy a magyar politikai közéletből nem hiányozhat az a párt,
amelyik a munkások, a dolgozó emberek szolgálatát tekinti munkája
legfőbb értelmének, amelyik a marxizmus tudományos elméletével kíván
választ adni a jelen és a jövő kérdéseire. Szólt arról, hogy már
meghaladja a 65 ezret azok száma, akik aláírásukkal bizonyították:
ragaszkodnak az MSZMP-hez, s több tízezren kollektív listán jelezték
e szándékukat. Hozzátette: a szervezést társadalmi munkában végzik a
vezetés nélkül maradt MSZMP aktivistái.
A továbbiakban - az októberi Kongresszus ,89 tanácskozását
értékelve - kijelentette: a hosszabb idő óta szervezkedő frakciós
erők a párttagság megkérdezése nélkül, antidemokratikusan, a
szabályosan megválasztott küldötteket félrevezetve megváltoztatták a
párt jellegét és nevét, szétverték országos vezetését, s létrehozták
- szándékuk szerint az MSZMP helyett - a Magyar Szocialista Pártot.
A tagság jelentős része azonban felismerte, hogy becsapták, s
ragaszkodik pártjához. (folyt.köv.)
1989. december 17., vasárnap 15:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|