 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
OS:
Az MSZP Reformszövetség állásfoglalása
"A jelenleg MSZMP néven szerveződő
új párt létezését törvényes bejegyzésük esetén tudomásul vesszük. E
párt politikai arculatát programnyilatkozata, belső demokratikus
működése, vezetőinek hitelessége és főként gyakorlati tevékenysége
alapján fogjuk megítélni. Szervezőik, ideiglenes vezetőik eddigi
politikai megnyilatkozásai és a népszavazás kérdéseiben kialakított
álláspontjuk alapján - egyetértve az MSZP elnökségének
állásfoglalásával - a politikai együttműködést nem tartjuk
elfogadhatónak."
SZER, Világhiradó:
"Az Európához most felzárkózni igyekvő Magyarország és a német
egyesülési tervek iránti gyanakvás légkörében manőverező
Nyugat-Németország közötti mostani csúcstalálkozón nem kisebb a tét,
mint hogy ki miben tudja támogatni a másik felet, s a támogatás itt
nemcsak anyagi, hanem erkölcsi, politikai szövetséget, vagy legalábbis
szolidaritást jelent. Márpedig szolidaritásra ma Kohlnak
éppúgy szüksége van, mint gazdasági segítségre Magyarországnak."
|
|
 |
|
 |
 |
 |

Csehszlovák parlamenti bizottság - november 17 (1.)
|

Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. december 5. kedd (MTI-TUD) - Több mint ezerötszáz rohamrendőrt és egy különleges kommandóegységet vetettek be november 17-én a békésen tüntető diákok ellen, s a rendőrök olyan brutális módszereket alkalmaztak, amelyek felvetik a hivatali hatalommal való visszaélés és az egészségkárosító bűncselekmény alapos gyanúját. Erre az első következtetésre jutott a csehszlovák parlamentnek az a különleges bizottsága, amely a diákok bevonásával vizsgálja ki a november 17-i prágai rendőri beavatkozás körülményeit.
A különleges parlamenti bizottság, amelyet a sztrájkoló diákok, a prágai tömegtüntetések, valamint a Polgári Fórum, illetve a Közvélemény az Erőszak Ellen szlovákiai mozgalom, gyakorlatilag az egész csehszlovák közvélemény nyomására állítottak fel, előzetes jelentésében egyebek között azt hangoztatja, hogy a november 17-i események alapvető politikai oka a pártvezetés politikája és a társadalmi szükségletek között szüntelenül növekvő szakadék volt. Hiányzott a készség és képesség a politikai párbeszédre, a hatalmi elnyomás egyre inkább megfélemlítés jelleget öltött. A parlamenti bizottság utalt arra, hogy a prágai tüntetések elleni fellépést általában a legmagasabb politikai szinten határozták el. November 17-ével kapcsolatban az eddigi vizsgálatok kiderítették, hogy a rendőri fellépés indokolatlanul kemény és brutális volt, a rendőrök a békés tüntetőkre támadtak, kordonba szorították őket, a védőpajzsos rendőrök gumibottal verték, rugdalták és ökölcsapásokkal támadtak a fiatalokra. A brutális fizikai bántalmazást azután is folytatták, hogy a tüntetés véget ért, illetve a résztvevőket elhurcolták. A bizottság eddigi információi szerint több mint ezerötszáz rohamrendőrt vonultattak fel a tüntetők ellen és bevetették egy, a bizottság fogalmazása szerint ,,egészen más célokra létrehozott speciális rendeltetésű különítményt,, is. (Ez utalás arra a különleges kommandó egységre, amely szemtanúk szerint vörös sapkát viselt és a legkíméletlenebb brutalitással lépett fel a tüntetők ellen.) (folyt.)
1989. december 5., kedd 09:18
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Csehszlovák parlamenti bizottság - november 17-i (2.)
|

A parlamenti bizottság szerint a beavatkozás ,,nem megfelelő és kemény,, volt, ,,nem állt arányban a védett érdek jelentőségével,,, a rendőrök megengedhetetlen és nem megfelelő erőszakot alkalmaztak, ezért fennáll a hivatali hatalommal való visszaélés és az egészség veszélyeztetése bűncselekményének az alapos gyanúja. A bizottság szerint a rendőrök nemcsak, hogy megsértették a nemzetközi paktumok által védett alapvető emberi jogokat, hanem közvetlenül veszélyeztették a résztvevők életét. A bizottság eddig negyvennégy sebesültről tud, a tüntetők többsége csonttöréseket, súlyos zúzódásokat, gerincsérüléseket szenvedett. A bizottság szerint feltehetően többen sérültek meg, de a hatóságok megtorlásától félve sokan vidéki kórházakban ápoltatták magukat, vagy nem mernek vallani, hogy a tüntetéskor sebesültek meg. A bizottság ezért a november 17-i rendőrterror minden sebesültjét felszólította, hogy jelentkezzen a cseh egészégügyi minisztériumnál. A bizottság szerint a bűnösök politikai és jogi felelősségrevonása az egyetlen módja annak, hogy helyreállítsák a lakosság bizalmát a rendfenntartó erőkkel szemben és garantálják a jogállam működéóét.+++
1989. december 5., kedd 09:20
|

Vissza »
|
|
|
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"December 16-án immár többezresre duzzadt a temesvári lelkészt védelmezők tábora, magyarok és egyre többen románok is, vegyesen álltak őrt. Utcai tüntetésbe, felvonulásba kezdtek. A helyszínre immár a rendőrság is kiszállt. Tőkés pedig elbarikádozta háza ablakait és ajtaját. Másnap, vasárnap, készült megtartani az istentiszteletet. A Securitate és a rendőrség emberei szétkergették a híveket, nekimentek ajtónak, ablaknak. Törtek-zúztak. László, Edit és a velük lévő néhány presbiter előbb a templomba húzódott, eltorlaszolva a ház és a templom közötti átjárót. Amikor már kezdtek áttörni, akkor a templomi karzaton át visaszamenekültek a paplak padlására. Innen már nem volt tovább..."
|
|
 |
 |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
 |
|