|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés decemberi ülésszaka elé (1. rész)
|
1989. december 17., vasárnap - Hétfőn megkezdődik az Országgyűlés ez évben utolsó, négynaposra tervezett ülésszaka. Több mint 20 törvény- és törvénymódosítási javaslat, tájékoztató, illetve határozattervezet megtárgyalása vár a plénumra - ezek túlnyomó többségét a kormány terjeszti elő.
Csoknyay Edit, az MTI munkatársa írja:
Az Országgyűlés decemberi ülésszakának nem kisebb a tétje, mint
az ország kormányozhatóságának megőrzése, az átmenet békés
jellegének fenntartása, a gazdaság talponmaradása. Mindez azon múlik
elsősorban: hogyan dönt a Parlament az 1990. évi költségvetésről.
Hetek óta pattanásig feszült légkörben zajlik a vita: elfogadható-e
a kormány beterjesztette krízisköltségvetés. A kormány érvei
világosak és egyértelműek: a költségvetés és az abban meghatározott
- az IMF-fel egyeztetett - fő tételek elfogadása nélkül nincs
IMF-megállapodás, megállapodás nélkül pedig összeomlik a gazdaság.
A költségvetés sarkalatos pontja a lakásgazdálkodás reformjához
kapcsolódó intézkedési tervek - a kedvezményes hitelkamatok
emelésének, vagy a kamatadó bevezetésének - elfogadása vagy
elvetése. Ezen a ponton feszül leginkább egymásnak a kormány -
ismerve az IMF feltételét - valamint a Parlament, háta mögött a
lakossággal. A lakosságot kevésbé terhelő megoldás kimunkálása
érdekében a kormány előterjesztése az utolsó pillanatokig
formálódik, ám sok választási lehetőség nincs. A lakásgazdálkodási
rendszer reformját el kell kezdeni, a lakáskoncepció elvetésével
kieső 10-12 milliárd forint pótlására nincs másik forrás. Az IMF
feltétele is - Kemenes Ernőnek, az Országos Tervhivatal elnökének
állítása szerint - egyértelmű: a lakásgazdálkodási rendszer
racionalizálásának terheit mindenképpen a lakosságra kell hárítani.
A képviselők viszont - a sokasodó kétségek, a fokozódó
bizonytalanság és a mindinkább érzékelhető bizalmatlanság közepette
- teherbíró képességük határához érkeztek. Eljutottak addig a
pontig, amikor feltették önmaguknak és társaiknak is a kérdést:
vállalhatják-e egyáltalán egy ilyen döntés felelősségét. Véleményük
szerint az alapos szakmai felkészülés lehetőségének hiánya, a
törvénytervezetek mennyisége, áttekinthetetlensége, sok esetben
kiérleletlensége, kapkodást tükröző jellege és állandó módosulása,
az alapvető információk és részadatok visszatartása
megkérdőjelezheti döntésük megalapozottságát. (folyt.köv.)
1989. december 16., szombat 22:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"László Temesvárott végzést kapott kézhez, amelyben felszólították, hogy haladéktalanul adja át hivatalát, költözzön ki a lelkészi lakból, és távozzon a szilágysági Menyőre, egy Isten háta mögötti kis faluba, kijelölt új lelkészi állását elfoglalni. Tőkés persze nem ment, s ekkor magukat részegnek tettető provokátorok saját házában bántalmazták. Szerencsére hároméves kisgyermekét álruhában belopódzó édesapja (idősebb Tőkés István lelkész - a szerk.) magával vitte Kolozsvárra, majd Edit - László hitvese - szüleihez, Désre. Legalább a kisgyermek biztonságba került. A hívek, először tucatnyi, majd már több száz ember, élőláncot alkottak a paplak körül, testükkel akadályozva, hogy a lelkészt kilakoltassák."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|