|
 |
 |
 |

Az Országgyűlés jogi bizottságának ülése (2. rész)
|

Azt javasolják, hogy a lakbéremelés differenciált legyen, a jobb minőségű lakások bére emelkedjék nagyobb mértékben. A lakáshitelekkel kapcsolatos javaslat szerint az öt évnél nem régebbi kölcsönök felvevőinek ne kelljen kamatadót fizetni, míg az 5-10 éves hiteleknél a kamatadó a jelenleg törlesztendő részlet 50 százaléka, a 10 évnél régebbieknél pedig 100 százaléka legyen. Egy másik változaton is dolgoznak a szakemberek. Ennek lényege, hogy kamatadó helyett a hiteltörlesztést gyorsítsák. Ez a jelenlegi törlesztési részletek duplájára emelését, illetve maximálisan havi ezer forinttal történő növelését jelentené. Így a 30-35 éves lejáratú hiteleket a lakástulajdonosok 15-20 esztendő alatt fizethetnék vissza. Mivel ez az első 2-3 esztendőben nem csökkentené jelentősen a költségvetés kiadásait, ezért a bizottság szerint a vállalatoknak is be kellene kapcsolódniuk a terhek vállalásába. Erre a célra a vállalatok béralapjának mintegy 5 százalékát kellene fordítani. Dolgoznak egy harmadik variáción is, amely lényegében a törlesztés gyorsításának és a kamatadó bevezetésének kombinációját jelentené. Ennek lényege, hogy a többlet-törlesztés feléből a következő két esztendő során gyorsítanák a hitellejáratot, a másik fele viszont adóként folyna be a költségvetésbe. A két év elmúltával a teljes összeggel a hitelvisszafizetést gyorsítanák. Az elhangzott javaslatokat Horváth Jenő (Budapest) saját elgondolásaival egészítette ki. Véleménye szerint a kormány lakáskoncepciójában megfogalmazott ,,A,, variáció - kamatadó bevezetése - jelentős módosításokkal elfogadhatóvá tehető. Végül is a bizottság úgy döntött, hogy a kormány által benyújtott változatok közül egyetlen eggyel sem ért egyet, de támogatja Horváth Jenő indítványát. A képviselő azt a minisztérium szakembereivel pontosítsa, s így kerüljön az Országgyűlés elé. Ezt követően a bizottság tagjai úgy határoztak, hogy a kormány jövő évi költségvetésével kapcsolatban mégsem foglalnak állást, mivel azt nem támogatják, ám nem is vetik el. Ugyancsak Kunos Péter terjesztette be a fogyasztási adókról és fogyasztási árkiegészítésekről szóló törvényjavaslatot. Elmondotta, hogy a javaslatban a jelenlegi alacsonyabb szintű jogszabályt dolgozták át törvénnyé. A kormány szerint azonban nem szükséges, hogy a jogszabályban az adók és a támogatások pontos mértékét is rögzítsék. A képviselők többsége ezzel az állásponttal nem értett egyet. Úgy érveltek, hogy nem szabad ilyen fontos kérdésben ekkora döntési szabadságot hagyni a kormánynak. (folyt.köv.)
1989. december 14., csütörtök 18:35
|

Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"László Temesvárott végzést kapott kézhez, amelyben felszólították, hogy haladéktalanul adja át hivatalát, költözzön ki a lelkészi lakból, és távozzon a szilágysági Menyőre, egy Isten háta mögötti kis faluba, kijelölt új lelkészi állását elfoglalni. Tőkés persze nem ment, s ekkor magukat részegnek tettető provokátorok saját házában bántalmazták. Szerencsére hároméves kisgyermekét álruhában belopódzó édesapja (idősebb Tőkés István lelkész - a szerk.) magával vitte Kolozsvárra, majd Edit - László hitvese - szüleihez, Désre. Legalább a kisgyermek biztonságba került. A hívek, először tucatnyi, majd már több száz ember, élőláncot alkottak a paplak körül, testükkel akadályozva, hogy a lelkészt kilakoltassák."
|
|
 |
 |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
 |
|