|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának ülése (2. rész)
|
Nem lehet megszüntetni az állampolgári jogosultságot, s helyette
biztosítási jogviszonyt kialakítani. Nem lehet az egészségügyben
meglévő bizonytalanságot, diszfunkciókat a társadalombiztosítással
finanszíroztatni a nyugdíjasok rovására. Ám az áttéréssel
mindenképpen számolni kell.
A képviselők és meghívottak a kérdések özönét zúdították a
miniszterasszonyra és munkatársaira, azt firtatva: min alapszanak az
alap költségvetésében szereplő számok, van-e erre fedezet.
Sürgették, hogy a bevételek és kiadások tételeit részletesen és
írásban kapják meg. A Társadalombiztosítása Alap jövőre tervezett
bevétele 347 milliárd, kiadása pedig több mint 342 milliárd forint.
A kiadások jórésze a nyugdíjak, a három havi családi pótlék, a GYES,
a GYED fedezésére, illetve azok összegének emelésére szolgál.
A tanácskozás résztvevői közül többen szövegszerű módosítási
javaslatokat tettek. Ezeket Csehák Judit a kormány elé terjeszti, s
az ily módon esetleg módosuló törvénytervezetet még az Országgyűlés
decemberi ülésszakának kezdetén a bizottság rendelkezésére bocsátja
a kért kiegészítő adatokkal együtt. Jónéhányan szorgalmazták a
társadalombiztosítási önkormányzat mielőbbi kialakítását.
Javasolták, hogy a törvénybe minél kevesebb féket, korlátot
építsenek be, éppen az önkormányzat működése, szabad gazdálkodása
érdekében. Felvetődött az is: szükség van-e egyáltalán ilyen
mértékű, összesen 53 százalékos társadalombiztosítási járulék
fizettetésére, ha már az idei szufficit is 29 milliárd forint.
Sokan keveselték a költségvetésben szereplő kompenzációt,
hangsúlyozva, hogy ismét a gyermekes családok járnak rosszul.
Elhangzott olyan vélemény is, hogy ha ezentúl a családi pótlékot az
állami költségvetés finanszírozza, az a lehető legrosszabb megoldás.
Egyesek szerint a teljes bérliberalizálással ismételten a
nyugdíjasok életszínvonala romlik nagymértékben, s a
fogyasztáscsökkentés igazságosabb elosztását igényelték.
A bizottság állást foglalt a nyugdíjemelések mértékéről. A
Parlament elé kerülő javaslatuk szerint az 1975 előtt megállapított
6000 forint alatti nyugdíjakat 1050, a 6000-10000 forint közöttieket
900, a 10 ezer fölöttieket 800 forinttal; az 1975-1980 között
megállapított 6000 forint alatti nyugdíjakat 850, a 6-10 ezer forint
közöttieket 700, a 10 ezer forint fölöttieket 600 forinttal; az
1980-1985 között megállapított 6000 forint alatti nyugdíjakat 750, a
6-10 ezer forint közöttieket 600, a 10 ezer forint fölöttieket 500
forinttal emeljék. (folyt. köv.)
1989. december 13., szerda 18:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"László Temesvárott végzést kapott kézhez, amelyben felszólították, hogy haladéktalanul adja át hivatalát, költözzön ki a lelkészi lakból, és távozzon a szilágysági Menyőre, egy Isten háta mögötti kis faluba, kijelölt új lelkészi állását elfoglalni. Tőkés persze nem ment, s ekkor magukat részegnek tettető provokátorok saját házában bántalmazták. Szerencsére hároméves kisgyermekét álruhában belopódzó édesapja (idősebb Tőkés István lelkész - a szerk.) magával vitte Kolozsvárra, majd Edit - László hitvese - szüleihez, Désre. Legalább a kisgyermek biztonságba került. A hívek, először tucatnyi, majd már több száz ember, élőláncot alkottak a paplak körül, testükkel akadályozva, hogy a lelkészt kilakoltassák."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|