|
|
|
|
Magyar mezőgazdaság A bizonytalanságot már sikerült megteremteni
|
"Minden tulajdonforma kapjon esélyt a termelésben " - olvasható a Magyar Néppárt tízparancsolatának 3. parancsolataként. Agrárpolitikai elképzeléseik részleteiről Márton Jánossal, a párt elnökével beszélgettünk. - A KAOTIKUS POLITIKAI HELYZETBEN EGYIDŐBEN VÉDIK ÉS TÁMADJÁK A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGOT. A HARSÁNY MGFOGALMAZÁSOK HELYENKÉNT TARTALMAZNAK IGAZSÁGOT, MÁSKOR VISZONT MEGALAPOZATLANOK. HOGYAN ÍTÉLI MEG ÖN A HELYZETET? - A magyar mezőgazdaság az elmúlt évtizedek kapkodó és felülről vezérelt agrárpolitikájának következményeként rendkívül leromlott, a legutóbbi időben ugyanez jellemző a mezőgazdaság társadalmi helyzetére is. Itt lett a legélesebb a tulajdoni csata, az államosított illetőleg a szövetkezetben kollektivizált föld újraosztásának az igénye. Ez utóbbi ugyan társadalmi méretű akcióvá vált, de ezt a gyakorlat vonakodva, késve követi. Mára tehát az a helyzet alakult ki, hogy a társadalmi vitának nincs egyértelmű eredménye, de a bizonytalanságot már sikerült megteremteni. Az eddigi csatározásoknak a legfőbb vesztese mint népgazdasági ágazat a mezőgazdaság. A politika igyekszik egyensúlyozni, s például az 1990-es adórendszer látszólag nem sokat rontott a mezőgazdság helyzetén. Látszólag, hiszen az adó csökkent, de ennél jobban csökkent a költségvetési juttatás. Mindezzel egyidőben erősödött az a rendkívül káros szemlélet, hogy a mezőgazdaság nem igényel költségvetési juttatást. Ez egyszerűen tarthatatlan, és erre egész Európában nincs példa. - A MEZŐGAZDASÁG ÖKONÓMIAI, TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HELYZETÉNEK ROMLÁSA TEHÁT EGYÉRTELMŰ, AMIT - E TÉNYEKET ELFOGADVA - AZ ÁGAZATI ÉRDEKKÉPVISELET NEM TUDOTT MEGAKADÁLYOZNI. - Az érdekképviselet nem akadályozhatta meg a romlást, hiszen az ellentmondások erősödésével egyidőben maga az érdekképviselet is szétesett. Nincs ereje a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának, az Állami Gazdaságok Országos Egyesülésének, a Magyar Gazdasági Kamara agrárágazatának az érdekek kellő védelméhez, a szaporodó számú egyéni gazdaságoknak pedig nincs is érdekképviseletünk. (folyt.)
1989. december 13., szerda 11:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyar mezőgazdaság 2.
|
Ezt persze érzik a gazdaságok, ezért a hagyományos szervezeteket már nem fogadják el. A nagyobb baj, hogy az agrártérségek el sem jutottak sajátos érdekeik felismeréséig, hiszen új szervezeteket, új struktúrákat nem hoztak létre. Ez persze egyetlen kormányzatnak sem fáj. Sőt még örülnek is annak, hogy egy rendkívül jelentős, a társadalmi közhangulatot befolyásoló ágazat mögött nincs kellő érdekképviselet. Ezt a szétesett állapotot jól felismerték az újonnan alakuló pártok, mint a Magyar Demokrata Fórum, Magyar Néppárt, a Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Párt, a Keresztény Demokrata Néppárt a falut akarja megnyerni, de van agrárprogramja a Szabad Demokraták Szövetségének és a Magyar Szocialista Pártnak is. Úgy tűnik, hogy miközben a mezőgazdaság helyzete romlik, a politikai pártok magukhoz akarják édesgetni a falusi népességet. - A TAPASZTALATOK SZERINT EZ NEM LESZ KÖNNYŰ FELADAT, HISZEN A PARASZTEMBER MINDÍG MEGFONTOLT VOLT, "A JÓZAN PARASZTI ÉSZ" MEGFOGALMAZÁS SZÁLLÓIGÉVÉ IS VÁLT. - A nagyközségek, városok földműves polgárai könnyebben megoszthatók, a kis falvak népessége kevésbé manipulálható. Ez érthető, hiszen a kis faluban mindenki mindenkit ismer. Minden a köz "szeme" előtt játszódik le, az emberek összetartanak, veszélyt érezve összebújnak. Országjáró útjaimon tapasztalom, hogy a természetes szövetkezeti elvek állnak hozzájuk közel, igyekeznek kimaradni a népet és a mezőgazdaságot megosztó politikai csatározásokból. A politika és a gyakorlat közötti szakadékot jól mutatja, hogy amíg Pesten azt mondják: a gyenge földeken, a nehezebb természeti adottságok között legyen erős az egyéni gazdálkodás, vidéken éppen a jobb földeken, a kedvezőbb megélhetési körülmények között kezdeményezik ezt. - AZ ÚJ AGRÁRPOLITIKA KIALAKÍTÁSÁBAN A FÖLD, MINT A MEZŐGAZDASÁG TERMELŐESZKÖZE, MINT TULAJDON NEM KERÜLHETŐ MEG. MI A MAGYAR NÉPPÁRT ÁLLÁSPONTJA EBBEN A KÉRDÉSBEN? - Az alapállásunk az, hogy a földtulajdon és annak minden változata önkormányzat keretében dőljön el. Ha a föld bérletbe vagy magánkézbe kerül, értéket kap, következésképpen a mezőgazdasági termékek áralkotó tényezőjévé válik. Ha valós értékén kezeljük a földet, nem a spekuláció dominál. - AZ ORSZÁGGYŰLÉS OKTÓBERI ÜLÉSÉN ÖN INTERPELLÁLT AZÉRT, HOGY A TELEPÜLÉSEKEN FÖLDÜGYI BIZOTTSÁGOKAT HOZZANAK LÉTRE, AMELYEK BÉKÉS ÚTON SEGÍTIK A TULAJDONRENDEZÉST. MI EZEK CÉLJA? (folyt.)
1989. december 13., szerda 11:14
|
Vissza »
|
|
Magyar mezőgazdaság 3.
|
- Az önkormányzati elképzelések gyakorlati megvalósulását szolgálni. A földügyi bizottságok révén valóságos képet lehetne nyerni a földigénylőkről, gondolkodásmódjukról, s ennek alapján lehetne szervezni igényeik kielégítését. Megközelítően 60-70 ezer család van, amely szívesen vállalkozna agrártermelésre, de a földjük hiányzik hozzá. Vannak olyan, főként faluról elszármazott városlakók, akik már nem művelnék meg örökségüket, de bérbeadási szándékkal visszakövetelik azt. Természetesen arra már gondolni sem lehet, hogy ugyanazt a parcellát kapják vissza, amelyiket 30-40 éve bevittek a szövetkezetbe. Elszámolni csak a bevitt föld aranykorona-értéke szerint lehetséges. A földügyi bizottságok működésére mindaddig szükség lehet, amíg a korszerű viszonyokat szolgáló földtörvény nem születik meg, utána viszont az önkormányzat rendezheti ezt a kérdést. - AZ UTÓBBI HETEK EGYIK LEGVITATOTTABB AGRÁRKÉRDÉSE, HOGY A KORMÁNY BEVEZETI A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK SZABAD ÁRÁT. ALIG ISMERT AZ INTÉZKEDÉS, MÁRIS SOKAN TÁMADJÁK. ÖN HOGYAN VÉLEKEDIK ERRŐL? - A mezőgazdasági termékek szabad ára a társadalom kábítása. azzal érvelnek, hogy jól jár a termelő, hiszen az árban elismertetheti valós költségeit, jól jár a fogyasztó is, mert a termelő versenyez érte, s ez egyben kordában tartja az árakat. Ez egy leegyszerűsített elmélet, hozzá hasonló gyakorlat alig van a világon. A mezőgazdasági termékek árait ugyanis közvetlenül vagy közvetett módon szinte mindenütt szabályozzák. A szabad ár következetesen csak akkor érvényesülhet, ha annak megfelelő a gazdasági és társadalmi környezet is. Ez utóbbi Magyarországon nincs meg. Gondoljunk csak példaként a bérek tartására. Bonyolulttá teszi a helyzetet az is, hogy a hazai szabad árak egyik következménye az import liberalizációja. Ám a fejlett országokban az agrárárak a gazdaság erejétől is függnek, nemcsak a termelés költségeitől. Ha az import révén támogatott áru kerül a magyar piacra, akkor mesterségesen alacsonyan tartott, úgynevezett plafonárak jöhetnek létre. Ha ez bekövetkezik, akkor a liberalizált import és a szabad ár együttesen teszi tönkre a hazai piacot. - NAGY VÍVMÁNYA A MEZŐGAZDASÁGI KISTERMELÉSNEK A KEDVEZMÉNYEZETT ADÓ. FENNTARTHATÓ-E EZ A JÖVŐBEN? - A kistermelés adórendszerét még akkor dolgozták ki, amikor a nagyüzem a kistermelők mögött állt, és valóban kis méretekben termeltek az emberek. E helyzetben az 500 000 forintos árbevételig érthető volt az adómentesség. (folyt.)
1989. december 13., szerda 11:16
|
Vissza »
|
|
Magyar mezőgazdaság 4.
|
Ha azonban a kistermelés helyett az egyéni gazdálkodás erősödik, 10-20 hektáron termelhetnek a gazdaságok, nyilvánvaló, hogy nem tartható a kistermelésre vonatkozó adórendszer sem. Elkerülhetetlenné válik, hogy a termelési méretekre jellemző adórendszer alakuljon ki. - A MEZŐGAZDSÁGI TULAJDONVISZONYOK ÁTRENDEZŐDÉSÉVEL MEGVÁLTOZIK A FALUT JÓRÉSZT FENNTARTÓ GAZDASÁGI STRUKTÚRA IS. MILYEN LESZ A MEZŐGAZDASÁG ÉS A FALU KAPCSOLATA? - Már készül az önkormányzati törvény, ennek elfogadásával megváltozik a falusi élet; pezsgőbb szellem uralkodik majd. Gazdaságilag is átrendeződik a falu, új egzisztenciák alakulnak ki, elsősorban a szolgáltatásban. Bizonyos, hogy a mezőgazdaságban csökken a foglalkoztatottság. A jelenlegi termelési méretek nem képesek ekkora agrárnépességet eltartani, mint a mostani. Ha mégis ennyi embernek kell megélni belőle, akkor a szegénységgel számolni kell az agrárnépesség körében. - AZ ÖNKORMÁNYZATRA ALAPOZOTT TULAJDONREFORM TELJESEN ÚJRARENDEZHETI A JELENLEGI STRUKTÚRÁKAT. MILYENNEK KÉPZELHETŐ EL A SZÖVETKEZETI JÖVŐ? - Meggyőződésem, hogy az igazi szövetkezeteknek van jövőjük. Az igazi szövetkezeten azt értem, hogy a szövetkezet érdemben a tagságé, a többség demokratikusan dönt saját jövőjéről. Eddig sem a szövetkezeti gondolattal volt a baj, hiszen a szövetkezetek az egész világon működnek, s jól megélnek. A magyar szövetkezeti gyakorlat volt ellentmondásos, amelyben nem érvényesülhettek a szövetkezeti gondolat eredeti jegyei. A magyar termelőszövetkezeti mozgalom a szövetkezeteknek egy államosított válfaja. Ezen kell változtatni, a tagság kezébe adni a döntéseket, hiszen ott vannak a legjobb helyen. (MTI-Press) ág/pé V.
1989. december 13., szerda 11:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"László Temesvárott végzést kapott kézhez, amelyben felszólították, hogy haladéktalanul adja át hivatalát, költözzön ki a lelkészi lakból, és távozzon a szilágysági Menyőre, egy Isten háta mögötti kis faluba, kijelölt új lelkészi állását elfoglalni. Tőkés persze nem ment, s ekkor magukat részegnek tettető provokátorok saját házában bántalmazták. Szerencsére hároméves kisgyermekét álruhában belopódzó édesapja (idősebb Tőkés István lelkész - a szerk.) magával vitte Kolozsvárra, majd Edit - László hitvese - szüleihez, Désre. Legalább a kisgyermek biztonságba került. A hívek, először tucatnyi, majd már több száz ember, élőláncot alkottak a paplak körül, testükkel akadályozva, hogy a lelkészt kilakoltassák."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|