|
|
|
|
Magyar mezőgazdaság A bizonytalanságot már sikerült megteremteni
|
"Minden tulajdonforma kapjon esélyt a termelésben " - olvasható a Magyar Néppárt tízparancsolatának 3. parancsolataként. Agrárpolitikai elképzeléseik részleteiről Márton Jánossal, a párt elnökével beszélgettünk. - A KAOTIKUS POLITIKAI HELYZETBEN EGYIDŐBEN VÉDIK ÉS TÁMADJÁK A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGOT. A HARSÁNY MGFOGALMAZÁSOK HELYENKÉNT TARTALMAZNAK IGAZSÁGOT, MÁSKOR VISZONT MEGALAPOZATLANOK. HOGYAN ÍTÉLI MEG ÖN A HELYZETET? - A magyar mezőgazdaság az elmúlt évtizedek kapkodó és felülről vezérelt agrárpolitikájának következményeként rendkívül leromlott, a legutóbbi időben ugyanez jellemző a mezőgazdaság társadalmi helyzetére is. Itt lett a legélesebb a tulajdoni csata, az államosított illetőleg a szövetkezetben kollektivizált föld újraosztásának az igénye. Ez utóbbi ugyan társadalmi méretű akcióvá vált, de ezt a gyakorlat vonakodva, késve követi. Mára tehát az a helyzet alakult ki, hogy a társadalmi vitának nincs egyértelmű eredménye, de a bizonytalanságot már sikerült megteremteni. Az eddigi csatározásoknak a legfőbb vesztese mint népgazdasági ágazat a mezőgazdaság. A politika igyekszik egyensúlyozni, s például az 1990-es adórendszer látszólag nem sokat rontott a mezőgazdság helyzetén. Látszólag, hiszen az adó csökkent, de ennél jobban csökkent a költségvetési juttatás. Mindezzel egyidőben erősödött az a rendkívül káros szemlélet, hogy a mezőgazdaság nem igényel költségvetési juttatást. Ez egyszerűen tarthatatlan, és erre egész Európában nincs példa. - A MEZŐGAZDASÁG ÖKONÓMIAI, TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HELYZETÉNEK ROMLÁSA TEHÁT EGYÉRTELMŰ, AMIT - E TÉNYEKET ELFOGADVA - AZ ÁGAZATI ÉRDEKKÉPVISELET NEM TUDOTT MEGAKADÁLYOZNI. - Az érdekképviselet nem akadályozhatta meg a romlást, hiszen az ellentmondások erősödésével egyidőben maga az érdekképviselet is szétesett. Nincs ereje a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának, az Állami Gazdaságok Országos Egyesülésének, a Magyar Gazdasági Kamara agrárágazatának az érdekek kellő védelméhez, a szaporodó számú egyéni gazdaságoknak pedig nincs is érdekképviseletünk. (folyt.)
1989. december 13., szerda 11:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"László Temesvárott végzést kapott kézhez, amelyben felszólították, hogy haladéktalanul adja át hivatalát, költözzön ki a lelkészi lakból, és távozzon a szilágysági Menyőre, egy Isten háta mögötti kis faluba, kijelölt új lelkészi állását elfoglalni. Tőkés persze nem ment, s ekkor magukat részegnek tettető provokátorok saját házában bántalmazták. Szerencsére hároméves kisgyermekét álruhában belopódzó édesapja (idősebb Tőkés István lelkész - a szerk.) magával vitte Kolozsvárra, majd Edit - László hitvese - szüleihez, Désre. Legalább a kisgyermek biztonságba került. A hívek, először tucatnyi, majd már több száz ember, élőláncot alkottak a paplak körül, testükkel akadályozva, hogy a lelkészt kilakoltassák."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|