|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés építési bizottsága elvetette a lakásgazdálkodási koncepciót (1. rész)
|
1989. december 11., hétfő - Rendhagyó módon kezdődött az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának hétfői ülése, ugyanis Nagyiványi András, a bizottság elnöke felkérte a jelenlévő vendégeket és újságírókat, hagyják el a termet, negyedórányi zárt ülést tartanak. Ezt követően másfél óra múlva kerülhetett sor a napirendnek megfelelő tárgyalássorozatra. (A zárt ülésen megvitatott témáról nem adtak tájékoztatást.)
Több mint két órán át tartott a vita a lakásgazdálkodásról
beterjesztett koncepció fölött, majd a képviselők többsége úgy
döntött: nem fogadja el a felkínált megoldási javaslatokat. Ezeket
egyébként Surányi György, az Országos Tervhivatal államtitkára
ismertette a bizottsággal. Elöljáróban reményét fejezte ki, hogy a
döntés során nem a pillanatnyi indulatok uralkodnak majd, hanem
felülkerekedik a józan ész, s a képviselők az ország érdekét szem
előtt tartva szavaznak. Feltétlenül szükségesnek ítélte a jelenlegi
lakásgazdálkodás megváltoztatását, hiszen az jóval nagyobb
támogatásban részesíti a magas jövedelműeket, mint a
kiskeresetűeket, s aránytalanul nagy terhet ró a költségvetésre.
A több változat közül kiemelte az úgynevezett ,,A,, variációt,
amely a kormány megítélése szerint a legalkalmasabb a
lakásgazdálkodás működésképtelenségének megelőzésére, ugyanakkor
szociális szempontból is elfogadható. Ebben a javaslatban az
szerepel egyebek között, hogy 1990. február 1-jétől átlagosan 50
százalékkal emeljék a lakbéreket. A tervek szerint a komfort
nélküli, illetve a félkomfortos lakások bérét egyetlen fillérrel sem
emelik, ugyanakkor azonban akár többszörösére is növekedhet az
összkomfortos lakások bére. A koncepció szociális elemeket is
tartalmaz, ha ugyanis a jövedelem bizonyos százalékát (70 éven
felüli nyugdíjasoknál, vagy 4200 forintnál alacsonyabb egy főre jutó
jövedelem esetén 10 százalékát) meghaladja a lakásköltség, akkor a
többletet az állam viseli. Ugyanez a változat tartalmazza azt is,
hogy meg kell szüntetni a tanácsi bérlakások értékesítésének
bürokratikus szabályait, és a valódi piaci viszonyok figyelembe
vételével gyorsítani kell a bérlakás-eladásokat. Fontos eleme az
,,A,, változatnak továbbá, hogy a kedvezményes kamatozású hitelek
támogatásának fokozatos mérséklésére a hiteladósok 1990. február
1-jétől fizessenek hiteladót, akik tíz évnél régebben vették fel a
hitelt: 800 forintot havonta, akik pedig tíz éven belül, 500
forintot havonta. (folyt.köv.)
1989. december 11., hétfő 19:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"László Temesvárott végzést kapott kézhez, amelyben felszólították, hogy haladéktalanul adja át hivatalát, költözzön ki a lelkészi lakból, és távozzon a szilágysági Menyőre, egy Isten háta mögötti kis faluba, kijelölt új lelkészi állását elfoglalni. Tőkés persze nem ment, s ekkor magukat részegnek tettető provokátorok saját házában bántalmazták. Szerencsére hároméves kisgyermekét álruhában belopódzó édesapja (idősebb Tőkés István lelkész - a szerk.) magával vitte Kolozsvárra, majd Edit - László hitvese - szüleihez, Désre. Legalább a kisgyermek biztonságba került. A hívek, először tucatnyi, majd már több száz ember, élőláncot alkottak a paplak körül, testükkel akadályozva, hogy a lelkészt kilakoltassák."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|