|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
|
EFTA tanácsának miniszteri ülése
|
Genf, 1989. december 13. szerda (MTI) Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás kedden befejeződőtt értekezetének fő témái az EFTA Európai Közösségekhez (EK), ill a kelet -európai országokhoz fűződő kapcsolatai voltak. Ez utóbbi témát a záróközlemény nem érintette, arról az EFTA-miniszterek egy külön közös nyilatkozatot fogadtak el - mondta Jón Baldvin Hannibalsson, Izland külügy- és külkereskedelmi minisztere, a Tanács soros elnöke.
Az EFTA-országok üdvözölték az Európa Tanács múlt heti döntését, amellyel megerősítette az EK-EFTA együttműködés erősítését célzó átfogó egyezmény kidolgozásával, a 18 országot felölelő Európai Gazdasági Térség létrehozásával kapcsolatos elképzeléseket. Pozitívan értékelve az EFTA-országok és az EK Bizottsága között lefolytatott korábbi feltáró jellegű megbeszéléseket, a miniszterek kifejezték reményüket, hogy a december 19-én Brüsszelben sorra kerülő EFTA-EK miniszteri ülés megadja majd a szükséges politikai impulzust az átfogó egyezmény kialakítását célzó tárgyalások jövő év elején való megkezdéséhez. Az EFTA-országok elképzelése szerint az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezmény kialakítása 1990-ben megtörténhet, és hatályba lépése az EK egységes belső piacának megteremtésével párhuzamosan, azaz 1993-ban lenne célszerű. A megállapodásnak biztosítania kell majd az áruk, szolgáltatások, tőke- és munkaerő lehető legszabadabb mozgását az egyezményben részes országok között, és ki kell terjednie oktatási, környezetvédelmi, kutatásfejlesztési együttműködésre, valamint szociális kérdésekre. A sajtótájékoztatón Hannibalsson több Kelet-Európát érintő kérdést kapott. Így többek között elmondta, hogy a kelet-európai országok egyelőre nem rendelkeznek azzal a liberális piacgazdaságggal, amely az EFTA-országok közös jellemzője, így részvételük az EFTA-ban jelenleg nem jöhet szóba. A Magyarország EFTA-kapcsolatokra irányuló kérdésekre válaszolva ismertette, hogy hazánk szorosabb kapcsolatok kiépítésére törekszik az EFTA-val és azt kívánja, hogy a kapcsolatok intézményes jelleget öltsenek. Mindez el kellene vezessen Magyarország szándékai szerint egy szabadkereskedelmi övezet kialakításához Magyarország és az EFTA országai között. (folyt.)
1989. december 13., szerda 16:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|