 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
 |
Horn Gyula külügyminiszter felszólalása a 24-ek külügyminiszteri értekezletén (1. rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. december 13. szerda (MTI-tud) - A Magyar Köztársaság olyan partner, amely politikai rendszere lehetővé teszi a különböző érdekek civilizált és humánus formában történő egyeztetését, hacsak nem teszik ki olyan elviselhetetlen szakítópróbának, amely a történelemben már több demokráciát is megtört. Magyarországon egyre inkább a gazdasági ésszerűség és a piac, nem pedig a politikai voluntarizmus fog dönteni, hacsak nem kényszerítik arra, hogy a rövid távú stabilitásért oktalan áldozatokat hozzon - hangsúlyozta a 24-ek brüsszeli értekezletén szerdán elhangzott beszédében Horn Gyula külügyminiszter.
Elmondta, hogy Magyarországon az emberek üdvözlik a gyökeres
politikai változásokat, örömmel tekintenek a kibontakozó
demokráciában való részvételükre, ám közben jobb esetben stagnál,
vagy éppen csökken az életszínvonaluk. Megjelennek a fejlett
országokban is tapasztalt, de Magyarországon szokatlan képek a
munkanélküliségről és az inflációról: azok elkerülhetetlen velejárói
a szerkezetátalakulásnak.
A demokrácia társadalmi és gazdasági rendszerének egyidejű
kiépítése előre ki nem számítható változásokhoz is vezethet, amelyek
alááshatják a társadalmi-gazdasági stabilitást. Kormányunknak az
ellenzéki pártokkal, más politikai és társadalmi tényezőkkel az
elmúlt hét végén folytatott megbeszéléssorozata utal arra, hogy a
magyar reformfolyamatban egyre erőteljesebben jelennek meg a
realizmus és a felelősség elemei - hangsulyozta. - Megfogalmazódott
az a nézet, hogy az elkövetkező időszakban a gazdasági átalakítást
nem lehet kicsinyes pártérdeknek alávetni, nem szabad szociális
demagógiával fékezni. Mindez lehetőséget teremthet arra, hogy a
kormány már a jövő év tavaszán esedékes szabad parlamenti
választások megtartása előtt olyan radikális gazdaságpolitikai
irányvonalat folytasson, amely hosszabb távon is számot tarthat az
ország politikai tényezőinek támogatására, és amely alapja, kiinduló
pontja lehet a jövőbeni koalíciós kormányok tevékenységének.
(folyt.)
1989. december 13., szerda 12:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Horn Gyula külügyminiszter felszólalása a 24-ek külügyminiszteri értekezletén (2. rész)
|
Erőt és ösztönzést ad számunkra, hogy kedvező külső körülmények
közepette nézünk szembe a nem csökkenő számú nehézséggel - mondta a
magyar külügyminiszter. - Magyarország aktívan kíván támaszkodni a
nemzetközi munkamegosztás, az együttműködés és a modernizáció által
létrehozott nemzetközi és nemzeti intézményekre.
Ugyanakkor ez a közel tizenegy milliós nép, de a sikereit és
kudarcait szorosan figyelő többi közép-kelet-európai nép és nemzet
előtt is egy eddig soha nem látott kihívás áll: átmenet a
központilag tervezett társadalmi-gazdasági rendszerből a
demokratikus piacgazdaságba - hangoztatta Horn Gyula, hozzátéve:
ennek a feladatnak a megoldására nincs használható analógia
Majd annak kifejtésével folytatta beszédét, hogy: - A kihívás
elfogadásának alapvető stratégiai célja, hogy történelmileg
belátható időn belül társadalmilag és gazdaságilag is egyenjogú
tagjává váljunk a fejlett társadalmak demokratikus közösségének.
Ebben teljes az egyetértés a különböző társadalmi csoportok,
rétegek, pártok és szervezetek között. Tudatában vagyunk annak, hogy
a célt mindenekelőtt saját erőfeszítéseinkkel, a társadalmi és
gazdasági rendszer teljes átalakításával érhetjük el. Ennek
megfelelően számítunk a velünk azonos értékeket vallók támogatására,
különösen az Európai Közösségek országaira. Eltökéltek vagyunk
abban, hogy a programot végrehajtjuk akkor is, ha ez kezdetben
társadalmi konfliktusokkal jár. Ha a tervek végrehajtása során
azonban a kormány olyan mértékben kényszerül megszorító
intézkedésekre, hogy az súlyos és tartós zavarokat idéz elő a
gazdasági vérkeringésben és az életszinvonalban is, akkor általános
társadalmi ellenállás, sőt, a konzervatív-retrográd erők
aktivizálódása és tömegtámogatása is bekövetkezhet. Ez a gazdaság
kibontakozását éppúgy meggátolná, mint a demokratizálódás
folyamatát. A veszély elkerülhető, ha a magyar kormány és a
gazdaságpolitika rendelkezik annyi mozgástérrel, hogy tevékenysége
nem szorul lehetetlenül szűk kényszerpályára.
A tervezett és elkezdett gazdasági lépések fő irányait a
külügyminiszter az alábbiakban foglalta össze:
- A tulajdonreform, a széles körű privatizáció, a magántulajdon
expanziójának elősegítése és az intézményi befektetők tulajdonának
fejlesztése: a rendszerváltásnak ez az egyik sarokköve;
1989. december 13., szerda 12:18
|
Vissza »
|
|
Horn Gyula külügyminiszter felszólalása a 24-ek külügyminiszteri értekezletén (3. rész)
|
- Annak a folyamatnak a megkezdése, amelybe beletartozik az
állam szerepének az átértékelése, kivonása az üzleti döntésekből, a
belföldi gazdaság általános liberalizálása és deregulációja, a piac
fejlődését akadályozó korlátok lebontása és a modern
monopóliumellenes versenyszabályozás kiépítése;
- A világgazdasági nyitás, a külkereskedelem és a külföldi
befektetések liberalizációja, a magyar gazdaság legfontosabb
KGST-kapcsolatainak konvertibilis devizaelszámolásra való
átállítása;
- A piac hiányzó intézményeinek kiépítése, állami
kezdeményezéssel és segítséggel történő létrehozása;
- A modern jóléti állam viszonylagos autonómiával rendelkező
szociálpolitikai intézményeinek a megteremtése;
- A széles körű autonómiával rendelkező települési
önkormányzatok kiépítése.
Megtettük az első lépéseket vámrendszerünknek és
adórendszerünknek az európai rendszerhez történő igazításához,
szándékunkban áll harmonizálni árfolyampolitikánkat, kereskedelmi
szabványainkat és számviteli előírásainkat. Teljes
elhatározottsággal megkezdjük az Európai Közösségekhez való
alkalmazkodást
- szögezte le Horn Gyula.
Majd arról beszélt, hogy gazdasági téren a magyar kormány
vállalja a népszerűtlen, de szükséges intézkedéseket. A stratégiai,
a keresletszabályozási és a fizetési mérleg célkitűzések összhangban
állnak az IMF elképzeléseivel. Ezen az alapon fogja Magyarország
megkötni a készenléti hitelegyezményt, azzal a céllal, hogy a
program a választások után több évre kiterjeszthető legyen.
Egyértelmű jeleket lát Budapest arra, hogy a nemzetközi üzleti élet
is bizalommal közelít Magyarországhoz, amit mutat az, hogy sikeres
nemzetközi nagyvállalatok jelentős érdekeltségekre tettek és
kívánnak szert tenni Magyarországon.
A külügyminiszter a következőkben felhívta arra a figyelmet,
hogy a Magyar Köztársaság súlyos adósságszolgálati kötelezettségek
szorításában hajtja végre azokat a mélyreható gazdasági-társadalmi
változásokat, amelyek elősegíthetik kitűzött céljának elérését.
(folyt.)
1989. december 13., szerda 12:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Horn Gyula külügyminiszter felszólalása a 24-ek külügyminiszteri értekezletén (4. rész)
|
,,A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban ugyanakkor rendkívül
paradox helyzet alakult ki. Azok az országok, amelyek (mint hazánk)
a fejlesztési lehetőségeiket behatároló súlyos
adósságkötelezettségeik ellenére megtartották fizetőképességüket, és
kiemelt jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy jó adósnak tartsák
őket, hátrányba kerültek a többszörösen átütemezni kényszerülő,
moratóriumot bejelentő országokkal szemben,, - jelentette ki
beszédében Horn Gyula. - ,,Az elmúlt időszakban számtalan
adósságenyhítő javaslat és konkrét megoldás született. Ez lényeges
újítást jelent, mivel korábban az ilyen jellegű megoldások
létjogosultságát nem ismerte el a nemzetközi pénzügyi világ.
Ugyanakkor furcsa ellentmondást rejt magában az, hogy egy súlyosan
eladósodott ország, amelyben megvan a politikai akarat az adósságok
törlesztésére, és közben gazdaságának teljesítőképességét piaci
módszerekkel növelő fordulatra szánja el magát, a hatékony
adásságkezelő megoldásokhoz partnereivel csak akkor juthat el, ha
előbb ,,rossz adóssá,, válik: kényszerhelyzetbe kerül,
kényszerhelyzetbe hozza a neki hitelezőket is, és ebben a helyzetben
keresi a rendezési megoldásokat,,.
A magyar külügyminiszter aláhúzta: - Változatlanul fenn kívánjuk
tartani fizetőképességünket. Ez nemzetközi megítélésünk és belső
gazdasági-társadalmi helyzetünk stabilitásának megőrzése miatt
nélkülözhetetlen. Ugyanakkor el kell kerülni, hogy az adósságteher
végsősoron a reformokat diszkreditálja és ellehetetlenítse.
Ugyanakkor keressük a szerkezetátalakítás, a modernizálás olyan
gyorsított útját, amelyben a külföldi tőke érdekeltségi alapon vesz
részt. Magyarország jelentősen előre haladt a piacgazdaság
intézmény- és eszközrendszerének kialakításában. Ezért Magyarország
másoknál befogadóképesebb: képes a külföldi tőke és a külső
támogatás hatékony felhasználására. A támogatás elengedhetetlen
számunkra ahhoz, hogy megtaláljuk azokat a húzóerőket, amelyek a
felmerülő gazdasági-társadalmi rendszerváltásban központi szerepet
játszhatnak. Ennek érdekében nélkülözhetetlen nemzeti valutánk
konvertibilitásának mielőbbi megteremtése és a tulajdonreform
megvalósítása. (folyt.)
1989. december 13., szerda 12:28
|
Vissza »
|
|
Horn Gyula külügyminiszter felszólalása a 24-ek külügyminiszteri értekezletén (5. rész)
|
,,Minden cselekedetünket a világgal való szoros együttműködésben
kívánjuk megvalósítani, amihez kérjük az érdekelt kormányok
hozzájárulását. Kérjük közreműködésüket egy kockázatcsökkentési
infrastruktúra megteremtésében a külföldi magántőke számára,, -
mondta, megjegyezve: a közremüködés eszközei lehetnek a MIGA, az
OPIC, a társfinanszírozási, az állami hitel- és kozckázatgaranciák
különböző formái.
Kiemelt célunk az egészséges vállalkozási és tulajdonszerkezet
kialakítása, az úgynevezett fordított piramis talpraállítása, amihez
a magánvállalkozások, a kis- és középüzemek fejlődésének kedvező
feltételeire van szükség - fejtette ki a hallgatóságnak. - Ez
magában foglalja az oktatás, a képzés kérdéseitől kezdve egészen a
konkrét magánfejlesztési alapok létrehozásának kérdéséig mindazt,
amihez a fejlett országok hatékony közreműködését várjuk.
Elmondta: ,,Nagyra értékeljük azokat a hihetetlenül rugalmas,
konkrét gyakorlati előnnyel járó lépéseket, amelyeket áruink
piacrajutása érdekében a kontingensek azonnali lebontásával,
vámpreferenciák megadásával tettek. Ezek a konkrét lépések azonban
nem feledtetik el azt, hogy Magyarország változatlanul állami
kereskedelmű országnak minősül, jóllehet a korábban kifejtettekből
az itt lévők számára világos, hogy ez ránk már nem érvényes.
Szabaduljunk meg a múlt kategórizálásától és béklyóitól, és ezen az
alapon hozzunk létre hosszú távú együttműködési kereteket
,,
A brüsszeli értekezlet egyik feladatát abban látja a magyar
külügyminiszter, hogy készítsen leltárt a közös érdekekből fakadó
prioritások megvalósításának eszközeiről és hozza létre a koordinált
megvalósítás intézményes kereteit. A 24-ek által kijelölt
munkabizottság az erre a célra létrehozott magyar szervezettel
közösen koordinálja és harmonizálja a rendelkezésre bocsátott
eszközök optimális hasznosítását: ez azonban természetesen nyitva
hagyná az egyes kétoldalú kezdeményezések sajátos együttműködési
lehetőségeit. (folyt.)
1989. december 13., szerda 12:36
|
Vissza »
|
|
Horn Gyula külügyminiszter felszólalása a 24-ek külügyminiszteri értekezletén (6. rész)
|
,,Egy alapjaiban üzletellenes szerkezeten, ami a múltban
jellemezte Magyarországot, nehéz számon kérni az üzleti szemléletet.
Azt hiszem, most nincs kétség afelől, hogy egy radikálisan
megváltozott politikai és gazdasági rendszer jelentkezik partnernek.
Hangsúlyoznom kell, hogy az innovatív megoldások nem a jelenlegi
kormány megmentését szolgálják, hanem a békés átmenetet és a
jogállamiság megteremtését garantálják, elősegítik a szabad
választások utáni politikai vezetés számára, hogy ne fojtogató
terhek nyomása alatt kezdjen munkához,, - hangoztatta Horn Gyula.
Befejezésül kijelentette: ,,Ez a demokrácia ma még támogatásra
szorul. Bízom abban, hogy az általam felvetett gondokra közösen
megoldást tudunk találni. Bízom abban, hogy problémáinkat nem
egyszerűen pénzügyi kérdésként kezelik. Bízom abban, hogy a gazdaság
és politika kölcsönös erőjátékában a hosszú távú stratégiát
részesítik előnyben. Bízom a brüsszeli szellemben,,. +++
1989. december 13., szerda 12:41
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|