Rendszerváltás és az MTI

	Újabb javaslat a Parlament feloszlásának időpontjára (1. rész)
1989. december 13., szerda - A Parlament a decemberi ülésszakán döntsön arról, hogy lerövidíti megbízatásának idejét, mandátuma lejártának időpontját viszont március egyik napjában határozza meg - ez az országgyűlési állandó bizottságok vezetőinek javaslata. Ez immár a harmadik változat a Parlament feloszlásának kérdésében. Az elmúlt időszakban az Országgyűlés feloszlásáról zajló vitában két markáns álláspont vált ismertté. Az egyik, hogy a plénum még a decemberi ülésszakon mondja ki feloszlását, és az ideiglenes köztársasági elnök március második felére tűzze ki a választásokat. A másik álláspont képviselői azt szorgalmazzák, hogy a jelenlegi Országgyűlés mandátumának lejártáig, június 8-ig működjék tovább, s csak ezt követően, a kora nyárra, esetleg ősz elejére tűzzék ki a képviselőválasztásokat. Mindkét megoldásban választ kell azonban adni a Parlament további működésének mikéntjére. A bizottsági vezetők javaslata jogi megoldást kínál erre a dilemmára - mondotta Soltész István, a Ház főtitkára Csoknyay Editnek, az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. Alkotmányos értelemben ugyan nincs akadálya annak, hogy a feloszlott parlament továbbra is változatlan jogokkal hozzon döntéseket, politikai szempontból viszont megkérdőjelezhető - s érzékelhetően meg is kérdőjelezik - egy önmaga feloszlását kimondó parlament kompetenciáját. Kifejtette, hogy az Országgyűlés mandátuma akkor járhat le, ha megbízatásának ideje letelik; ha az államfő - amennyiben megvan rá a jogköre - feloszlatja, vagy ha önmaga mondja ki feloszlását. Ez a három lehetőség nem újkeletű, mint ahogy az alkotmány és a választójogi törvény azon rendelkezései sem: ha a Parlament mandátuma, megbízatása bármely okból lejár, három hónapon belül új Országgyűlést kell választani. A szavazás napja előtt 90 nappal pedig a köztársasági elnöknek ki kell tűzni a választásokat. A kérdés tehát az: a mandátum lejártának és a választások kiírásának időpontja összefügg-e egymással? E kérdésre a válasz az - mutatott rá Soltész István -, hogy ha az Országgyűlés nem rövidíti le megbízatása idejét, akkor június 8-a előtti időpontra nem lehet kiírni a választásokat. Ha ezt a köztársasági elnök a Parlament akarata nélkül mégis megtenné, akkor megsértené az Országgyűlés szuverenitását. (folyt. köv.) 1989. december 13., szerda 15:09
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Újabb javaslat a Parlament feloszlásának időpontjára (2. rész)
Az Országgyűlés tehát szuverén módon határozhatja meg mandátuma lejártának időpontját. Egyetlen jogszabály sem korlátozza abban, hogy a plénum a decemberi ülésszakon kimondja feloszlásának tényét, és meghatározza: ez a döntése mikor lép érvénybe. Soltész István annak a véleményének adott hangot: lehetővé kell tenni, hogy a választásokat egy politikai megállapodásokon nyugvó időpontban tartsák meg. Ha pedig ez az időpont esetleg március 18-a, akkor a Parlamentnek ezt legalább valamelyest megelőző napot kell megjelölnie megbízatása lejártának dátumaként. S ily módon már decemberben ki lehet tűzni, akár március 18-ára, a választásokat. A Ház főtitkára kifejtette azt is: ha az Országgyűlés március elején feloszlik, nem valószínű, hogy abban a hónapban, a választási kampány hajrájában még ülést kívánna tartani. Ez viszont korlátozza a kormány működését is, hiszen attól fogva a kormány csak saját hatáskörében hozhat döntéseket. A kormány mandátuma viszont a Parlament feloszlásával nem jár le, jogi értelemben az az új kormány megalakulásáig tart. A politikai szempontokat figyelembe véve azonban mérlegelés kérdése, hogy mit vállal még a jelenlegi kormány, netán ügyvivő testületként működik tovább - hangoztatta. Ha viszont ez a kormány bármilyen okból lemondana, az a törvény szerint azt jelentené, hogy 40 napon belül, még a jelenlegi Országgyűlésnek kellene új kormányt választania. Ugyanez lehet a következménye annak is, ha a kormány bizalmi kérdésként kezeli például a költségvetés elfogadását. Ez esetben ugyanis a költségvetés elvetése azt eredményezné, hogy a Parlament felmentené hivatalából a kormányt. (MTI) 1989. december 13., szerda 15:11
Vissza » A hírhez kapcsolódik »