 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
 |
Magyar mezőgazdaság 3.
|
- Az önkormányzati elképzelések gyakorlati megvalósulását
szolgálni. A földügyi bizottságok révén valóságos képet lehetne
nyerni a földigénylőkről, gondolkodásmódjukról, s ennek alapján
lehetne szervezni igényeik kielégítését. Megközelítően 60-70 ezer
család van, amely szívesen vállalkozna agrártermelésre, de a földjük
hiányzik hozzá. Vannak olyan, főként faluról elszármazott
városlakók, akik már nem művelnék meg örökségüket, de bérbeadási
szándékkal visszakövetelik azt. Természetesen arra már gondolni sem
lehet, hogy ugyanazt a parcellát kapják vissza, amelyiket 30-40 éve
bevittek a szövetkezetbe. Elszámolni csak a bevitt föld
aranykorona-értéke szerint lehetséges. A földügyi bizottságok
működésére mindaddig szükség lehet, amíg a korszerű viszonyokat
szolgáló földtörvény nem születik meg, utána viszont az önkormányzat
rendezheti ezt a kérdést.
- AZ UTÓBBI HETEK EGYIK LEGVITATOTTABB AGRÁRKÉRDÉSE, HOGY A
KORMÁNY BEVEZETI A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK SZABAD ÁRÁT. ALIG ISMERT
AZ INTÉZKEDÉS, MÁRIS SOKAN TÁMADJÁK. ÖN HOGYAN VÉLEKEDIK ERRŐL?
- A mezőgazdasági termékek szabad ára a társadalom kábítása.
azzal érvelnek, hogy jól jár a termelő, hiszen az árban
elismertetheti valós költségeit, jól jár a fogyasztó is, mert a
termelő versenyez érte, s ez egyben kordában tartja az árakat. Ez
egy leegyszerűsített elmélet, hozzá hasonló gyakorlat alig van a
világon. A mezőgazdasági termékek árait ugyanis közvetlenül vagy
közvetett módon szinte mindenütt szabályozzák. A szabad ár
következetesen csak akkor érvényesülhet, ha annak megfelelő a
gazdasági és társadalmi környezet is. Ez utóbbi Magyarországon nincs
meg. Gondoljunk csak példaként a bérek tartására. Bonyolulttá teszi
a helyzetet az is, hogy a hazai szabad árak egyik következménye az
import liberalizációja. Ám a fejlett országokban az agrárárak a
gazdaság erejétől is függnek, nemcsak a termelés költségeitől. Ha az
import révén támogatott áru kerül a magyar piacra, akkor
mesterségesen alacsonyan tartott, úgynevezett plafonárak jöhetnek
létre. Ha ez bekövetkezik, akkor a liberalizált import és a szabad
ár együttesen teszi tönkre a hazai piacot.
- NAGY VÍVMÁNYA A MEZŐGAZDASÁGI KISTERMELÉSNEK A KEDVEZMÉNYEZETT
ADÓ. FENNTARTHATÓ-E EZ A JÖVŐBEN?
- A kistermelés adórendszerét még akkor dolgozták ki, amikor a
nagyüzem a kistermelők mögött állt, és valóban kis méretekben
termeltek az emberek. E helyzetben az 500 000 forintos árbevételig
érthető volt az adómentesség. (folyt.)
1989. december 13., szerda 11:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|