 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKGP tiltakozása
"A Független Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen a sztálinista, a
pártállam szájíze szerinti ,,törvényesség,, ellen. Őseink földjéért
morzsákat (4 évi földjáradék
) hullattak, ami megcsúfolása a
tulajdonnak, a tulajdon megváltásának.
A megalázott, kizsákmányolt parasztság és utódaik nevében
tiltakozunk e rablás törvényesítése ellen
Követeljük a tulajdonjog helyreállítását, a tulajdonjog
törvényes garanciáit, valamint a kialakuló piaci viszonyoknak
megfelelően tisztességes haszonbért és vételárat (azoknak, akik el
akarják adni földjüket). "
DLF:
A stuttgarti főrabbi a budapesti zsidóság helyzetéről
"Johannes Barta, stuttgarti
főrabbi, akivel a budapesti zsidóság jelenlegi életfeltételeiről,
vallási és kulturális aktivitááról Susanna Gálde beszélgetett.
- Budapest és Jeruzsálem testvérvárosok lettek. A másik még
fontosabb hír, hogy Magyarország - 22 évi szünet után - ismét
felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Miről van itt szó?
- A magyar zsidóság - ami itt fontos -, mint ahogy a magyarság
politikailag is, a demokrácia felé vezető úton - Izraelre talál.
- Budapesten restaurálják a nagyzsinagógát. Ki fogja ezt
valójában finanszírozni?
- Egy részét az óriási költségeknek maga a magyar állam. Egy
másik kis részét Budapest, s a legnagyobb részét az amerikai és más
nyugat-európai zsidó intézmények. Főképpen az Emanuel Alapítvány,
Tony Curtis kezdeményezésére."
|
|
|
|
|
|
 |
Thatcher az EK és a kelet-európai országok ,,társulásáról,,
|
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1989. december 12. kedd (MTI-tud.) - Margaret Thatcher közölte, hogy kormánya az Európai Közösségek brüsszeli bizottsága elé terjesztette különböző társulási formákra vonatkozó elgondolásait az EK és egyes kelet-európai országok kapcsolatainak szorosabbra fűzésére. A Financial Times keddi számában ismertetett nyilatkozatában a brit kormányfő azt mondta, hogy az EK eddig csak Törökországgal kötött olyan társulási egyezményt, amely a későbbi teljes jogú tagsága célját is előirányozza.
Megemlítette, hogy Magyarország és Lengyelország már
kereskedelmi megállapodást kötött az EK-val, majd ebben az
összefüggésben utalt arra, hogy a brit kormány írásos
előterjesztésében különböző típusú társulási egyezmények
megfontolását javasolta az Európai Közösségek Bizottságának.
Közölte: a brüsszeli bizottság első reagálása az volt, hogy a
közösségeknek túlságosan korai volna még érdemi véleményt
nyilvánítani a brit előterjesztésről.
Margaret Thatcher - közvetve - elutasítóan válaszolt arra a
kérdésre, vajon elképzelhetőnek tartja-e, hogy Kelet-Németország
akár saját jogán, akár ,,az NSZK részévé válva,, csatlakozzék az
Európai Közösségekhez. Azt fejtegette, hogy az NDK esetében is
,,szélesebb európai keretben,, kell megfontolni a különböző
társulási lehetőségeket. Nyilatkozatában a brit kormányfő nem
részletezte az EK és egyes kelet-európai országok jövőbeli
kapcsolataira vonatkozó elgondolásait, de a múlt hónapban egy
alsóházi interpellációra válaszolva példaként Magyarországot
említette, amellyel megfontolhatónak vélte egy ,,török-mintájú,,
EK-társulási egyezmény megkötését.
A brit üzleti körök lapja legfontosabbként azt emelte ki a
nyilatkozatból, hogy Thatcher asszony ,,nyitottnak,, mondotta magát
az Európai Valutaárfolyam Mechanizmushoz való csatlakozás
megfontolására, esetleg még az 1992-ben esedékes brit általános
választások előtt.
A Financial Times ,,Esze Európában - szíve az Egyesült
Államokban,, címmel közölte Margaret Thatcher nyilatkozatát, azzal a
megjegyzéssel: ,,Úgy tűnik, hogy a miniszterelnököt az esze vezérli
az Európai Közösségek kereskedelmi jelentőségének elismerése felé,
ámde szíve az Egyesült Államok politikai-társadalmi arculata felé
hajlik...,,
1989. december 12., kedd 15:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|